Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-685. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1884. évi állami-költségvetésről
210 685. szám. Végül nem hallgathatunk ezen előzetes megjegyzéseinkben a költségek szaporodásának egy másik tényezőjéről az állam ipari tevékenységéről sem. Nem a monopólium tárgyainak és üzemének azon egészséges fejlesztését akarjuk itt bonczolás alá venni, melyre közgazdasági és pénzügyi szempontból egyaránt helyesen törekszik a jelenlegi pénzügyminister úr, hanem az állami gépgyárak, vasiparüzlet azon fejlődésére; a fémbányászat azon újabb irányú fejlesztésére hivjuk fel a t. képviselőház becses figyelmét, melyek e költségvetés megfelelő emelkedő tételeiben is kifejezést nyernek. Nem roszalást, csak elösmerést érdemel az, mi ez iparágakban eddig az állam részéről történt, mert új iparágakat honosított meg, állami szükségeknek felelt meg, és a jövő bányászatának alapjait veti meg. De azért jelezni kivántuk azt, hogy e térekea is vigyáznunk keli a korlátokra, melyeket egyfelől a magánipar fejlődése és most már állami kedvezményekkel is czélba vett fejlesztése, másfelől a pénzügyi érdekek szabnak e téren az állam tevékenysége elé. Mert hogy a magánipart fejleszteni és nem annak versenyt támasztani; az állami szükségeknek takarékos és állandó beszerzését és nem kevés jövedelmezőségű speculatiót kell e téren az államnak csinálnia; az, úgy hisszük, kétségbevonhatatlan és közgazdasági ép úgy, mint pénzügyi érdekek által egyaránt parancsolt elv. Ennek hangsúlyozását és érvényesitésének figyelembe ajánlását tartottuk szükségesnek. Miután ezekben szerencsénk volt előadni azt, hogy államháztartásunk szellemére és igy annak költségvetésére nézve milyen általános nézeteink vannak; melyeknek érvényesítését inkább a jövőtől, mint a jelen költségvetéstől várjuk ; mert ez a költségvetés csak a támaszpontokat adja meg ama korlátok körvonalozására; de még nem lépi át azokat, csak a figyelemreméltó és óvatosságra intő áramlattal áll összeköttetésben; de abban el nem merül: egyszersmind megmagyaráztuk azt is, hogy ha törlési javaslataink egészen jelentéktelenek is, ott is felállítok a kritikai támaszpontokat, hol nem töröltünk és az elfogadásra ajánlott költségemelkedések némelyikének megszavazása és elfogadása mellett iparkodtunk melléje állítani a korlátot is, melyen túlmenni nem lehet. Most nem indítványoztunk törlést, mert a törléssel elfogadható intézkedéseknek ártottunk volna, jogos igényeket sértettünk volna; de ha az általunk figyelembe ajánlott korlátok tekintetbe vétetnek, ezeknek sem lesz nagy teherrel járó ugy az egyensúly helyreállítására irányzott törekvésünket veszélyeztető folytatása. Áttérve magára a költségvetésre, illetőleg abban tett módosításainkra; ezeket a következő táblázatban van szerencsénk bemutatni:
