Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-673. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése, az országgyülés képviselőházához, a nagytapolcsányi-béliczi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
144 673. szám. ministeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből is a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, — a mennyi egynyomú sinúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 100,000 o. é. forintot ezüstben felülhalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt, csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók: a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen úgy mint (6*5: 1000) hat egész öt-tized áll az ezerhez. A kanyarodásoknak a nyilt pályán 400 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3—3 méter legyen. A kövecs-ágy, a sínek lába alatt 0*25 méter vastagságban, és a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A hidak s átereszek, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puha fából készíthetők. b) Felépítmény. A pálya az első rendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek a valkány-perjámosi másodrendű vonalra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából és hengerzett vassínek alkalmazása esetében folyó méterenkint 25-3 — aczélsínek alkalmazása esetén pedig 21 kgr. súlylyal birok legyenek; s oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy a sínek igénybe vétele a legnagyobb megterheltetés alatt, vasanyagot feltételezve 900, aczélanyagot feltételezve 1000 klgmot meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza 2-20 méterre határoztatik, — s úgy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaz* tatnak, puhafából állíthatók elő.
