Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-584. A véderő-bizottság jelentése, „a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia fölállitásáról szóló 1872-ik évi XVI-ik törvényczikk módositása tárgyában” benyujtott törvényjavaslatról

^•^1 ^H^H ^H^H ^HH \ 584. szám. 79 bizható oszlopa legyen. Ugyanis az előkészítő osztályba önként jelentkező, vagy a csapatoknál kiszemelt és onnan beküldött növendékek előképzettsége, mely átlag csak négy középiskolai osztály végzésénekfelel meg, de igen sokszor ezen a mértéken is jóval alul marad, még a legnagyobb igyekezet — s tanárok és tanulók részéről tanúsított buzgalom — mellett is, nagyon ingatag és gyönge alapot szolgáltat ahhoz,, hogy a hallgatókból — egyes kiváló tehetségű egyének kivételével — két év alatt minden kelléknek megfelelő hadi tisztjelöltet lehessen képezni. Hozzájárul e bajhoz az a hátrányos körülmény is, hogy az illető hallgatók már régebben abba hagyták az iskolai tanulást, és a legkülönbözőbb életpályákon haladtak, mielőtt a honvédségbe besoroztattak volna. Előhaladott életkoruk pedig lehetetlenné teszi, hogy a katonai kiképzésnek úgyis a szolgálati időből kiszakított két éve háromra vagy négyre legyen emelhető és meghosszabbítható. Pedig az akadémia hallgatóinak épen ez az eleme, mely az előkészítő tanfolyamba vétetik föl, szolgáltatja a tényleges tiszti állomány zömét; mert ezek a fiatal emberek, kik már valamely megkezdett polgári életpályát hagytak félbe és vonattak el attól két évi időtartamra, — különben is kedvet nyervén a katonai életpályához s fölébredvén bennök az ember és a katona önérzete és becsvágya, — a legritkább esetben térnek vissza ismét polgári foglalkozásuk körébe, és igy a legritkább esetben akarnak a szabadságolt tiszti állományba áthelyeztetni. A szabadságolt állományú tisztikar a Luclovika-Akadémia utján csakis azon ifjakból számíthat kiegészítésre, kik 8 középiskolai osztály végzésének megfelelő tanulmányuk és előképzettségök jogánál fogva egyenesen a tisztképző tanfolyamba lépnek be, és ott egy év alatt nyerik kiképeztetésöket. Ezek száma eddigelé — míg az egyévi önkéntesekből a honvédség nem kapott jutalékot — nagyon csekély volt. E kétszeres jelentékeny bajon már a bizottság által tárgyalt törvényjavaslat az által akar segitni, hogy először is a honvédség tényleges állománya részére állit föl — az előkészítő tanfolyam megszüntetésével — egy négy évre terjedő tisztképző tanfolyamot, melynek első osztályába évenként hatvan, önként jelentkező, 14—16 éves, tehát még nem hadköteles korban álló oly növendék vétetik föl, kik a tantervben és a fölvételi szabályzatban megállapítandó négy középiskolai osztály végzésén alapuló vagy azzal egyenértékű tanulmányi előképzettség mértékének és az egyéb tekintetben való katonai minŐsültségnek megfelelnek. Ez ifjak aztán, kik a katonai iskolába beléptöket megelőzőleg is kellő erkölcsi és szellemi nevelésben részesültek, négy éven át fognak jövendő életpályájukra, hazafias és katonai szellemben s mindazon közművelődési és hadi tantárgyakban képeztetni, melyek szükségesek ahhoz, hogy mint hivatásszerű katonatisztek s mint kiváló társadalmi állást elfoglalni jogosult emberek egyaránt betölthessék helyöket. S a képzést és nevelést oly életkorban fogják nyerni, mely a tanulásra fogékony észszel, legfőbb mértékben párosítja a még idomítható erkölcsi tulajdonokat; oly életkorban, melynek lelkesedését és ideális törekvéseit még nem zavarják s nem bénították meg anyagi gondok és a létküzdelem sanyarú tapasztalatai. A véderő-bizottság annálfogva készségesen osztozik a törvényjavaslat intentiójában és indokolása azon nézetében, hogy ez úton a honvédség tényleges szolgálatban álló tisztikara meg fogja nyerni évről évre a szükséges növedéket és pedig meg fogja azt nyerni remélhetőleg a legjobb minőségben. Konstatálja továbbá a bizottság, hogy a tisztképző tanfolyam fölállítása s a benne kiképzett hadapródoknak a honvédség tényleges állományába való áthelyezése, illetőleg oda közvetlen beosztása teljesen a védtörvény keretén belül mozog, s a törvényjavaslat 2.§-ában foglalt intézkedés egész terjedelmében nem egyéb, mint az 1882-ik évi XXXIX. t.-cz. 3-ik §-ában foglalt rendelkezésnek folyománya. Végre örömmel győződött meg a bizottság arról is, hogy e tényleges állományú tisztképző tanfolyam berendezése és megnyitása következtében megvalósulván a Ludovika-Akadémia nemes alapitóinak azon szándéka, mely szerint alapitványaik kamataiból magyar katonai nevelő-intézetben tanuló növendékek képeztetésének és ellátásának költségei födöztessenek: most már lehetővé válik nemcsak azon általános alap fölhasználása, melynek jövedelmei eddig is az akadémia költségvetésében szerepeltek, hanem e tisztképző tanfolyam részére törvény szerint