Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.
Irományszámok - 1881-599. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi minister jelentése, a rétszilas szegszárdi helyiérdekű vasut engedélyezése tárgyában
599. szám. 155 Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2'2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is telitett puha vagy keményfából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. A mellékvágányok hossza az egész vasút hosszának 10%-ában állapittatik meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szorítható. A felvételi épületek kőből vagy téglából állitandók elő. — Az árúraktárak fából téglaalapzattal, mig a mozdonyszinek favázos falazatból létesítendők. Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával minden négy kilométerre egy őrház essék. Jogukban álland azonban az engedélyeseknek az őrházak kiépítését addig elhalasztani, mig a pályán az éjjeli szolgálat be nem rendeztetik. Kötelesek azonban addig is minden négy kilométerre egy pályaőrt s megfelelő számú váltóőröket alkalmazni s azok számára megfelelő lakásokról gondoskodni. Minden állomáson, kivéve Vajtát és Szedrest, hol csak egy váróhelyiség rendezendő be, két váróhelyiség lesz létesítendő. Közczélok, ugy mint a posta, távírda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. Aruraktárak valamennyi állomáson építendők. A vizállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyúk, fa-viztartók, égetett agyagvizvezető-csövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlen a kútból is merítheti vizét. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése — a védgátakat is ideértve — csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. — A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerítés nem szükséges. A korláttal el nem látott utátjárasoknál a lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdahuzalt létesíteni, a melyen az állomások közti távsürgönyözés eszközölhető leend. — Ezen huzal számára azonban engedélyesek az állam által a vaspályavonal mentén felállítandó távirdaoszlopok használatát igényelhetik. A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők. A kézi és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be. d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vonalra (ide nem értve a rétszilasi kitérőt) összesen hét állomást létesíteni. Ezen felül jogukban áll engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett még további állomásokat, megálló-helyeket és kitérőket létesíteni. Miután a jelen pálya üzlete a budapest-pécsi vasút sárbogárdi állomásából indul ki ezen állomás az engedélyesek által megfelelőleg ki lesz bővítendő. 20*
