Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-590. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

590. szám. 117 Az intési illeték az 50 forintot meg nem haladó hátralékok után Öt, az 50 forintot meghaladó hátralékok után tiz krajczárban állapittatik meg, és a megintés megtörténtét követő legelső fizetés alkalmával szedendő be. Az egyszerű behajtási illeték két krajczárt, a fokozott behajtási illeték három krajczárt tesz, a hátralék minden forintja után. Forinton alóli összegek a behajtási illeték kiszámításánál figyelmen kivül maradnak. Két krajczárt, azaz egyszerű behajtási illetéket fizet azon hátralékos: a) a ki ellen a zálogolás törvényszerűen alkalmaztatott, vagy b) a ki tartozását az elrendelt zálogolás foganatositása előtt, de a zálogolásnak a községben megkezdése után fizeti le. Öt krajczárt, azaz egyszerű és fokozott behajtási illetéket fizet azon hátralékos: a) a kinek lefoglalt ingóságai tényleg árverés alá kerülnek; vagy b) a ki tartozását az árverésre kitűzött napon az árverés megtartása előtt ugyan, de oly időben fizeti le, midőn az árverés megtartására kiküldött közeg a helyszínén már megjelent. 76. §. Az intési illeték az Írásbeli megintés kézbesítéséért lévéri fizetendő, az a kézbesítést teljesítő közegek javadalmazására fordítandó. Ott, hol az intési irat kézbesítése posta utján történik, a postadíj költsége is az intési illetékből fedezendő. A behajtási illetékek fejében befolyt összegek: a) a községek, városok által, valamint a 81. §-ban emiitett felelősség eseteiben eljáró más hatósági vagy állami közegek által eszközölt végrehajtások alkalmával, a község (város) házipénztárát; b) a szolgabirák által, valamintaz 53. §. 1., 2. és 3. pontjai alatt emiitett esetekben eljáró állami közegek által eszközölt végrehajtások alkalmával az államkincstárt illetik. A behajtási illetékből azon állami, vagy községi (városi) pénztár által, a melybe folynak, kielégitendők : a) a becsüsöknek, a zálogolásnál és árverezésnél alkalmazott tanuknak és községi elöljáróknak a megyei alispán (polgármester) által szabályozott díjai; b) az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók ellen eszközlött végrehajtások alkalmával a zálogolás alá vett és a zálogolás helyén árverés alá került tárgyaknak az árverés színhelyére való szállítási költségei; c) a végrehajtást eszközlő szolgabírónak illetőleg segédjének (helyettesének) vagy állami közegnek napidíj és fuvarköltség - illetményei. Ezen napidíjt és útiköltséget azonban az illetők csak egyszer számithatják fel, még akkor is, ha székhelyükön kivül ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesítenek. A szolgabirák (illetőleg segédjeik, helyetteseik) illetményeit a pénzügyminister, ha czélszerűnek látja, a belügyministerrel egyetértőleg átalányban is állapithatja meg. 77. §. Ha lefoglalható ingóságok nem léte vagy elégtelensége esetében a kincstári követelések behajtása czéljából akár az ingatlanokra, akár csak az ingatlanok haszonélvezetére,akár pedig az ingatlan állagára vezetendő végrehajtással egyidejűleg annak haszonélvezetére is rendeltetik el, a végrehajtás az 1881 : LX. t.-cz. 135—213. §§-ban meghatározott eljárás szerinteszközlendő. Ebből kifolyólag a bíróságok a kincstár képviselője által felszámított munkadíjakat és bélyegilletékeket épen ugy megállapítani tartoznak, mint azt más magánfelek részére törvényszerűen szokták. Az egyenes adók könyvelésével és nyilvántartásával megbízott községi közegek, és a kir. adóhivatalok által hivatalos pecsét alatt kiadott hátraléki kimutatások azon okmányok erejével