Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-590. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

Ili 590. szám. Az 1881. évi LX. t.-cz. 53., 54., 55., 56., 57., 59., 60., 61., 62., 64., 65., 66., 67. §-áinak a bírói végrehajtás alól való mentességeket tárgyazó intézkedései adóvégrehajtások eseteiben is alkalmazandók. Követelések foglalásánál megfelelően alkalmazandók továbbá az 1881 : LX. t.-cz. 79., 80., 81., 82., 83., 121. és 122. §§. rendelkezései is azon eltéréssel: a) hogy a követelés lefoglalásáról a végrehajtást szenvedőnek az adósa oly felhívás mellett értesítendő, hogy a követelést a foglalási összeg erejéig ne az adózónak, hanem az értesitvényben megnevezett adópénztárba fizesse be, vagy ha másnak részére is bíróilag lezálogoltatott, azon bíróságnál tegye letétbe, melynek kiküldöttje az első zálogolást eszközölte; és l) hogy jelzálogilag biztosított követelés lezálogolása esetében nem csak a kiküldött, hanem az adófelügyelő is jogosítva van a telekkönyvi hatóságot a zálogjog bejegyzése végett közvetlenül megkeresni. A lefoglalt készpénz és értékpapírok még a zálogolás napján a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) megőrzés végett átadandók. A községi elöljáróság tartozik az értékpapírokat haladéktalanul az illető adóhivatalnál letétbe helyezni. Az ily letéteket a királyi adóhivatal csak az adófelügyelő utalványára szolgáltathatja ki. Ha a lefoglalt követelésre előzetes birói végrehajtás nem vezettetett: a kincstárnak jogában áll a lezálogolt követelést birói felhatalmazás nélkül behajtani. Előzetes birói lefoglalás esetében, ha a behajtással más végrehajtató vagy az ügygondnok még meg nem bízatott, a kincstári képviselő kívánságára a bíróság által ügygondnok kinevezésének mellőzésével a követelés behajtására feljogosítandó. Ezen esetben a kincstári képviselő a behajtásra kirendelt ügygondnok jogaival és kötelességeivel bir. (1868 : LX. törvényczikk 124., 125. és 126. §§.) Ha a lezálogolt követelés a zálogolástól számított félév alatt be nem hajtatik, s az adózó ezen idő alatt tartozását ki nem fizeti, vagy elfogadható más fedezetet nem nyújt: jogában áll a kincstárnak a lezálogolt követelést készpénz-fizetés mellett árverésen eladni. Életjáradék-követelések azonban árverés alá nem bocsáthatók, hanem csak behajtás utján értékesíthetők. A lefoglalt követelésnek árverésen való eladására nézve az 1881 : LX. törvényczikk 129. és 130. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A köztörvényhatósági tiszti ügyészek a kir. adófelügyelőt ennek felhívására a lefoglalt s akár jelzálogilag biztosított, akár nem biztosított követelések iránti végrehajtási eljárásnál a bíróság előtt folyamatba teendő perekben képviselni, és a lefoglalt követelések érvényesítése tekintetében a szükséges végrehajtási lépéseket a bíróságok előtt megtenni kötelesek. A bérlő, ki a bérösszeget egy félévnél hosszabb időre előre kifizette vagy fizeti, tartozik ezt — ha a foglalásnál jelen van, a foglalás alkalmával azonnal vagy a foglalásróli értesitvény vétele után legfeljebb nyolcz nap alatt külön beadványban a végrehajtást eszközlő hatóságnál bejelenteni és okmányilag igazolni, ellenkező esetben a bérelt birtokra a bérlet tartama alatt kivetett állami adókért és az azok alapján törvény szerint kivetett községi pótadóért szavatossággal tartozik s azon esetben, ha a hátralékosnak azon községben, melyben a végrehajtás eszközöltetik, foglalás alá vehető más vagyona nincs, a végrehajtás másod sorban ő ellene intézendő.