Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.

Irományszámok - 1881-590. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről

96 590. szám. 2. a IV. osztályú kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót, és a hadmentességi díjat a kir. adófelügyelők; 3. a III. osztályú kereseti adót, a bányaadót, és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját az adókivető bizottságok vetik ki, és pedig 1884. évtől kezdve: a) három év tartamára való érvénynyel a házadót és a III. osztályú keresetadót; b) egy év tartamára való érvénynyel az egyenes adók többi nemeit. 12. §. A három év tartamára érvényes egyenes adótételek kivetésének alapjául szolgálnak: a) a házbéradónál: a három évi kivetési időszak első évét megelőző évre az 1868:

XXII. t.-czikk 3., 4. és 18. §§-ai, valamint az 1870 :LI. t.-czikk 2. §-a és az 1873: VI. t.-czikk 2. §-a értelmében megállapított házbérjövedelem; azaz: azon bérjövedelem, melyet a házbirtokos az emiitett évben a bérbeadott ház vagy lakrész után tényleg húzott, — vagy az üresen állott ház illetőleg lakrész után húzott volna — ha az üresen nem állott volna; b) a házosztályadónál: a három évi időszak első évét megelőző évre az 1868 : XXII. törvényczikk 8. és 9. §§-ai, valamint az 1875: XXIII. törvényczikk 5. §-a értelmében megállapított osztályozás; •• c) a III. osztályú keresetadónál: a három évi kivetési időszak első évét megelőző három évben elért, és az 1875: XXIX. törvényczikk 15. §-a értelmében megállapított kereseti vagy üzleti eredmény átlaga. A házadó és III. osztályú keresetadó mérvének megállapítására nézve a következők tartandók szem előtt: 1. a házadót illetőleg: a) a házadó alá tartozó adókötelezettek és tárgyak minden harmadik évben iratnak össze, és pedig azon évben, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőzi; b) a három évi kivetési időszak alatt előforduló laküresedések esetén az 1868: XXII. t.-czikk 26. §-a értelmében házbéradó leírásnak van helye, azonban csak azon összeg erejéig, a mely a használatlan maradt ház vagy lakrész után az egész kivetési időszakra kivetett adóból a használatlan maradás idejére esik; c) az általános házbéradó alá nem tartozó helyeken: ad) azon ház vagy lakrész, melyre nézve laküresedés czímén a házbéradó a megelőző b) pont értelmében leíratott, a leírás tartamára, t. i. addig, mig ismét bérbe nem adatott, az 1868 : XXII. t.-cz. 8. és 9. §-ai, — valamint az 1875 : XXIII. t.-cz. 5. §-a rendelete szerint házosztályadóval rovandó meg, ellenben bb) azon ház, vagy lakrész, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőző évben házosztályadó alá tartozott, — és a kivetési időszak tartamára erre való tekintettel házosztályadóval rovatott meg, ha a kivetési időszak tartama alatt bérbeadatott, a bérbeadás napjától a kivetési időszak végéig terjedő időre a megfelelő házosztályadó leírása mellett házbéradóval rovandó meg, magától értetvén, hogy az ez időben netán előforduló laküresedés esetében a b) pont szerint házbéradó-leirásnak, — és ennek helyébe házosztályadó-előirásnak lesz ismét helye; d) oly ideiglenesen adómentes házak, melyekre nézve az adómentesség kedvezménye a három évi kivetési időszak folyama alatt szűnik meg, az adómentesség megszűnésének napját követő naptól kezdve a kivetési időszak végéig terjedő időre adóval rovandók meg. A házadó alapját ez esetben a megszűnés évére a jelen §-ban foglalt határozatok értelmében megállapítandó bérjövedelem, vagy osztályozás képezendi; e) ha valamely ház a három évi kivetési időszak alatt elemi csapás vagy teljes lebontás folytán megsemmisül s ez által az adó tárgya lenni megszűnt, az ezen házra kivetett adónak