Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-510. Kivonat, a főrendiház 1883. évi február hó 19-én tartott LV. ülésének jegyzőkönyvéből

62 510. szám. hitelező, mielőtt az adóst beperelte és ellene a végrehajtást foganatosította volna, tőle oly vagyoni előnyt ne erőszakolhasson ki és pedig több izben is, melynek teljesithetése a törvény értelmében esedékes s könnyen kielégíthető kamatokkal szemben, az adóstól sokkal súlyo­sabb anyagi áldozatot követel; mint a hitelezőtől a bűnvádi eljárás során igényelendhetö előny, sőt ezen előny értéke is a törvény vonatkozó rendelkezésének kijátszása czéljából színlelt ügy­let alakjában a hitelező jogtalan hasznára és az adós világos kárára tetemesen leszállítható. Tekintettel tehát ezekre, valamint arra, hogy mivel az uzsora vétsége 3 év alatt évül el, megtörténhetik, mikép az adós uzsorás hite­lezőjét csak azután jelenti fel, miután az uzsora következtében felszaporodott követelés folytán, az eredetileg hitelezett értékén és annak járulé­kain tetemesen felül eszközölt végrehajtás ked­vezőtlen kimenetele teljesen indokolatlanul va­gyona nagy részétől, sőt több esetben teljes vagyonától, sokszor azt ép a hitelező kezeibe juttatva, megfosztotta, tehát a hitelezőnek jut­tatott vagyoni előny és annak 6% kamatai egy­szerű megítélése, a kártérítési igény kizárása mellett, az adós igazságos és méltányos igényeit és a humanismus követelményeit épen nem elégítené ki, a főrendiház a 8. §. 2. pontjába >illeti« szó után eme kitételt: A 9. §. értelmében uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett fél indít­ványára lehetne helye. A főrendiház, tekintettel az uzsorából folyó, illetve azzal kapcsolatos társadalmi bajokra, komoly megfontolás tárgyává tette, vájjon ne minősítse azt oly vétségnek, mely hivatalból üldözendő. Figyelemmel az ebből származható indo­kolatlan zaklatásokra és a ministeri előtérj esz­>az uzsora - ügylet következtében szenvedett kárnak megtérítésén kívül« annyival inkább beiktattatni javasolja, mivel az által nemcsak a fennebb ecsetelt visszásságok szüntettetnek meg, hanem a hitelező egy bizonytalan terjedelmű kötelezettség teljesítésével levén fenyegetve, adósát a végromlását megalapító, siettető, avagy eszközlő vagyoni áldozatoktól megkímélni, saját jól felfogott érdekében, előreláthatólag ipar­kodni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents