Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-538. 1883. évi XV. törvényczikk, a megyék háztartásáról

314 538. szám. Ha a pótadó közlekedési czélokra vettetik ki, az abból várható eredmény a közmunka tárgyában készült s a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez felterjesztendő költségvetési előirányzat fedezeti rovatába felveendő. Uj tiszti állomások rendszeresítésénél és tiszti fizetések felemelésénél a megyei tisztviselők szavazattal nem birnak. 11. §• A 9. §-ban emiitett pótadó kivetése iránt, ha elemi csapások, vagy más előre nem láthatott események ezt igénylik, a megye a belügyminister jóváhagyásával kivételesen, az év folyama alatt is határozhat. Az eljárást ez esetben is a 9., 10. és 12. §§-ban foglalt rendelkezések szabályozzák. 12. §. A megállapított pótadó egyénenkénti kivetése, községenként előre kihirdetendő, 8 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát túlterheltnek vélt fél, a közigazgatási bizottságnál felszólalhat. Ezen felszólamlások elintézésére, a közigazgatási bizottság saját kebeléből minden év felső ülésében négy tagból álló küldöttséget választ, mely a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt, ez ügyben végérvényesen dönt. Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügyelőt, a mennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, vagy annak helyettesét, valamint a megyei számvevőt is meghallgatja, ha pedig az illető fél ezt felebbezésében kivánta, meghallgatni tartozik. Azon tévedések azonban, melyek egyedül a százalék hibás kiszámitásából erednek, a felszólalásokra kitűzött határidő lejárta után is kiigazithatók. 13. §. A 9. §-ban foglalt pótadón kivül a megyék, az ezen törvényben meghatározott czélokra még 2% erejéig vethetnek ki pótadót a bel- és pénzügyminister előzetes engedélyével. További megyei pótadó kivetése csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján eszközölhető. 14. §. Az előző §. alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §§-ban foglalt rendelkezések érvényesek. 15. §. Azon megyei alapok felett, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak s különös rendeltetésüknél fogva elkülönítve kezeltetnek, a belügyminister felügyelete alatt s jóváhagyásával, a törvényhatósági bizottság közgyűlése rendelkezik. A törvényhatóság határozatának jóváhagyását, a mennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik, és az ellen a törvényes határidő alatt felszólalás nem tétetik, a belügyminister csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak, vagy azoknak tőkeállománya támadtatnék meg. 16. §• A megyék háztartásának jelen törvény szerint való berendezése czéljából a belügyminister az ezen törvényben az egyes megyék részére meghatározott összegeknek alapul szolgált kimutatásokat a megyéknek megküldi, melyek nyomán azok a megyének, járások szerinti beosztása, valamint a tisztviselők számának és illetményeinek meghatározása iránt a törvény korlátain belül s a belügyminister jóváhagyásával az 1883. év folyamán idejekorán alkotandó szabályrendeletben intézkednek. \