Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-532. A közgazdasági bizottság jelentése, „a kikötői illetékről” szóló törvényjavaslatról

296 531—532. szám. költségvetés beterjesztése folytán bocsátkozhatván a törvényhozás ilyennek megszavazásába; — e két nemű hitelműveletre nézve a törvényhozás helybenhagyása s ez alapon felmentvénye a zárszámadási bizottság jelen munkálatának, illetve javaslatának előterjesztésével utólag eszközlendő ki. Ezek után még megjegyzem, miszerint kiegészítő hitelművelet tárgyaiul tekinthetők a rendes kiadások közül az: 1., 2., 3., 8., 9., 13., 15., 17., 19., 21., 23., 24., 27., 33. és 34. czím alatti, az átmeneti kiadások közül a 2 czím, s túlkiadások közül az 1., 3., 4. s 7. czím alattiak. Pótköltségvetés tárgyaiul; a rendes kiadások közül a 14., 29., 30. czím és 37. czím a) rovata alattiak. Rendkívüli tárgyaiul pedig: a rendes 1. czím 2. rovata alatti párisi nemzetközi érem-értekezlet képviseltetése költségeit, a 7. czím alatt a Verndl-fegyverek beszerzése, továbbá 12. czím 4. rovat, s 38. czím alatti, — az átmeneti kiadásokból az 1., 7., 8., 9., 10. czím alatti, — a túlkiadásokból a 2., 3-ik czím 3. rovat, és 9. czím alattiak. Ezek észrevételeim azf államköltségvetése s külön hitel-törvényekben a pénzügyministerium részére nyújtott hitel felhasználására és a foganatosított tényleges eredményekre nézve. Budapest, 1883. évi február hó 13-án. Krisztinkovich Ede s. k., 532. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „a kikötői illetékről" szóló törvényjavaslatról. A közgazdasági bizottság tárgyalva a 342. számú törvényjavaslatot, az annak indokolásában előterjesztettek figyelembe vételével, szükségesnek találta azt, hogy a tonna-, egészségveszteglési- és fénytorony-illetékekről szabályzó törvény alkottassék. Ezen illetékek beszedésére nézve eddigelé csak törvényesített szabályaink vannak, s már ezért is szükségesnek mutatkozik egy megfelelő törvény alkotása. De a törvényjavaslat, midőn egyrészt hivatva van ezen hiányt pótolni, a jelenlegi illetékszedésnél tapasztalt különböző visszásságok megszűntét is biztos kilátásba helyezi. így nevezetesen az illetékfizetést igazságosabb alapokra fekteti, minden kikötőre nézve egyenlő kiszabási kulcsot irva elő, holott [jelenleg az egyes kikötők között a kivetésnél lényeges különbözetek léteznek. Az eddig öt különböző czímen szedett illetékeknek együttesen való beszedési módja, vagyis egy czím alá való összevonása -nemcsak közigazgatási szempontból mutatkozik czélszerűnek, egy-