Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-529. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, „a pénzügyi közigazgatási biróságról” szóló törvényjavaslatra

529. szám. 179 1. §. {min. jav. 1. §.) Ezen §-t az igazságügyi bizottság némi pótlásokkal és szabatosbitásokkal az állandó pénzügyi bizottság helyesebb szövege szerint fogadta el. Az 1. §. kezdetén kiemelendönek találta a bizottság, hogy a bíróság Budapesten leszen felállítandó ; az 1. pont c) tételét pedig a kpzadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 4. §. 5. pontjának megfelelőbben szövegezte. A 3-ik pontban az illetékeken felül felvette a bizottság a bírságokat is, hogy minden kétely elhárítva legyen az iránt, miszerint nemcsak a tulajdonképeni (egyszeres) illetékek kiszabása tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozatok képezik a felebbezés tárgyát, hanem azok is, a melyek bírságok felemelt illetékek kiszabása tárgyában hozatnak, a mint ezt egyfelől a dolog természete, másfelől az 1881: XXVI. és XXXIV. t.-czikkek rendelkezései igénylik. 2. §. (min. jav. 2. §.) A bizottság azon szempontból indulva ki, hogy a felállítandó pénzügyi közigazgatási bíróság függetlensége és tekintélye fokoztassék, és hogy ezen bíróság elnökének és birói tagjainak rangfokozata között a szükség mérvét meghaladó különbség mellőztessék: a bíróság elnökét a kir. Curia tanácselnökeivel, itélö biráit pedig a kir. Curia itélö bíráival egyenlő ranggal és jelleggel felruházandónak találta; azon meggyőződésben lévén, hogy azon nem jelentékeny költségtöbblet, mely ezen változtatásból származni fog, bőven ellensúlyoztatik azon erkölcsi eredmény által, a melyet ezen fontos szerepkörre hivatott bíróság függetlenségének s ebből folyólag a benne vetett bizalomnak fokozása előidézni fog. — Tekintettel továbbá arra, hogy négy bíró a teendők elvégzésére nem fog elegendő lenni, biztos adatok nélkül azonban a birói létszám már ezúttal megállapíthatónak nem mutatkozik: a bizottság a 2. §. rendelkezését akként módosította, hogy a birák létszámát a szükséghez képest egyelőre a pénzügyminister határozza meg; úgy azonban, hogy a törvény hatálybaléptétöl számított két év elteltével a birói létszám törvényhozási megállapítása iránt előterjesztést tegyen. 3. §. (min. jav. 3-ik §.) Ezen szakasznál hozzájárult a bizottság az állandó pénzügyi bizottságnak azon javaslatához, melyben szabatosabban és az 1883: I. t.-cz. rendelkezéseivel összhangzóan van megállapítva az itélö birák azon felének minösitése, a kiknek birói képesítéssel birniok nem kell. E mellett azonban, tekintettel arra, hogy az elnök minősítési kellékére nézve a törvényjavaslat semmi intézkedést nem tartalmaz, ezen hézag pótlásául felveendőnek találta a bizottság, hogy az elnöknek vagy birói, vagy azon képesítéssel kell bírnia, a mely az ítélő bíráknak birói qualificatióval nem biró hasonfelére nézve, az állandó pénzügyi bizottság helyes módosítása szerint megállapítva van. Továbbá az 1883. évi I. t.-cz. alapján megállapitandónak találta a bizottság a segédszemélyzet fogalmazási szakánál alkalmazandóknak minősítését is. Végre tekintettel ezen pénzügyi közigazgatási bíróság igazságszolgáltatási feladatára, felveendőnek találta a bizottság ezen szakaszba azt is, hogy e bíróság elnöke és.bírái a pénzügyministernek »az igazságügyministerrel egyetértő* előterjesztésére neveztessenek ki. 4. és 5. §§. (min. jav. 4-ik §.) A bizottság teljes készséggel járulván hozzá az állandó pénzügyi bizottság azon helyes módosításához, mely szerint a pénzügyi közigazgatási bíróság birói tagjaira az 1869: IV. törv.czikknek 16. és 17-ik §§-ai is teljes joghatálylyal kiterjesztessenek, ezenfelül a 4-ik szakaszt pótolta azzal, hogy félreértések megelőzése végett, az első bekezdésben a bíróságnak birói tagjain kívül az elnököt is felvette, a második bekezdést pedig azzal bővítette ki, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróságnak elnöke és birói tagjai az 1871 : VIII. t.-cz. s illetve 23*