Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-527. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a törvénykezési szünidőrő” szóló a képviselőház által előzetes tárgyalás végett ezen bizottsághoz utasitott törvényjavaslat tárgyában

527. szám. 161 7- §• A bíróságok egyes esetekben, ha a késedelem veszélylyel jár, az érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 3—5. §§-okban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak. Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott bíróság elnökéhez vagy főnökéhez adandó be. A kérelem felett a szüneti tanács, illetve a járásbiró vagy helyettese határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 8. §. A szüneti tanácsok, a szünidő tartama alatt a jelen törvény 3. §-ánakl3-ikés5. §-ának 6-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. törvényszékeknél, a kir. tábláknál és kir. Curiánál alakított fegyelmi tanácsok helyett határozhatnak, azonban a sorshúzás utján alakított fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állíttassák össze. 9. §. Az 1. §-ban meghatározott szünidő alatt minden kir. járásbíróságnál egy, esetleg több bíró megszakítás nélkül működik; a kir. törvényszékeknél és a felebbviteli bíróságoknál pedig a szünidő tartamára tanácsok alakittatnak. A járásbíróságoknál működő bíráknak, továbbá a törvényszékeknél alakítandó tanácsok tagjainak számát, a járásbirák meghallgatása mellett, az illető törvényszék — a felebbviteli bíróságoknál pedig az illető felebbviteli bíróság teljes tanácsülésben határozza meg. A legfőbb felügyeleti jog az által nem érintetik (1871: VIII. t.-cz. 5. §.) 10. §. A szünidő alatt működő járásbirósági bírákat, valamint a tanácsok tagjait az illető törvényszéki, illetve a felebbviteli bírósági elnök jelöli ki. Két egymást követő éven át a szünidő alatti működésre azonban — a mulhatlan szükség esetét kivéve — akarata ellenére egy bíró sem kényszeríthető. A törvényszéknek, illetve a felebbviteli bíróságnak elnöke, a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbiró helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasíthatja. A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik. 11. §• A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő szabadság-időben — a segéd- és kezelő-személyzet pedig, a bírósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadság élvezésére az időt a bírósági elnök jelöli meg. 12. §. A bírósági elnöknek az előző szakaszok alapján tett bármely intézkedése ellen 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyministerhez. 13. §. Az 1869: IV. t.-cz. 18. §-a hatályon kivül helyeztetik. 14. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIV. KftTET. 21