Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.
Irományszámok - 1881-440. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1881. évi IV. t.-cz. hatályának a kávéfogyasztási adóra nézve megszüntetéséről és a czukor- és sörfogyasztás megadóztatására vonatkozó határozmányainak módositásáról” szóló törvényjavaslatról
440. szám. 79 kezelés és ellenőrzés egyszerűbb legyen. így indítványozunk a 7. §. első bekezdésében 5 kilogrammot 1 helyett, hogy a czukrot is bevonhassuk: a) pontja alatt 20 kilogramm helyett a ezukor súlymennyiségét a 100 kilogrammot átalánositni; b) pontjában egyformán 10 kilogrammot tétetni. Ezeket a módosításokat a részleteknél a szövegben keresztülvezetjük. Ha visszatérünk még egyszer azon általános intézkedésekre, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, tesszük azért, hogy kiemeljük annak egyik főintézkedését, melylyel a gyarmatárúkereskedők óhaja teljesül: értjük ez alatt nyilt városokban, a tételes adózás behozatalát, mert ha megadatik minden egyes adókötelesnek a jog, hogy a város vagy bérlő által rászabott általános összeg helyett igénybe vehesse a tételes adózást, ez által a fogyasztási adó természete inkább meg óvható és az igazságos adózás inkább biztositható lesz. Mi ezt annyira fontos intézkedésnek tartjuk, hogy a 8. §-ban két módositványnyal szabatosabban is körülírni, illetőleg azt jobban biztosítani is szükségesnek tartottuk, a mennyiben egyfelől (6. §. I. pont végéhez) a tételes adózás igénybe vételét, mig az általános összeget kirovó bizottsági tárgyalás után is fentartandónak véltük a fél számára és másfelől (6. §. II. végén) még olyan helyeken is, hol a kincstár ráutaláshoz kénytelen folyamodni, e rendszer érvényével szemben csak egy negyedévig kívánjuk az adózó félt az átalányösszegre kényszerítve hagyni, illetőleg az 1883. átmenetes év után minden évben az első negyed letelése után még a ráutalás ellenében is biztositandónak tartjuk az adózó félnek a jogot a tételes adózás igénybe vételére. Igaz ugyan, hogy ez a kincstárra nézve — ilyen helyen berendezve, ellenőrzése nem lévén — nagy nehészséget képezne; de ily módon az egyén jogának védelmével egyúttal pressiót kívántunk gyakorolni arra, hogy a ráutalási rendszer csak nagyon kivételesen és nagyon rövid időre alkalmaztassék. Mint a fentebb közölt számadatok bizonyítják, már is apadóban van ez esetek száma, de minthogy egy-két helyen e rendszerrel kapcsolatban még az az anomália is előfordult, hogy a városra utalt összeg egyéni kivetése után (egyesek reclamátiója alapján) keletkezett hiányt, a város más jövedelméből volt kénytelen fedezni, erre a pénzügyminister úr figyelmét, a bizottság felhívta, ki is készségesen kijelenté, hogy e kivételes eseteket figyelemmel kiséri, méltányosan elintézi és ha esetleg közigazgatási úton, az anomálián segíteni nem lehetne, a törvény, hozás segítségét fogja e ezélból igénybe venni. Mit a bizottság tisztelettel a t. képviselőház tudomására hozni határozta. Ezeket kívántuk a törvényjavaslatról és az azzal kapcsolatos kérdésekről, általánosságban elmondani, hogy indokoljuk azon kérésünket, hogy azt, a t. képviselőház, általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadni és a pozsonyi kereskedelmi szövetkezet, valamint az aradi és soproni kereskedelmi és iparkamarák kérvényét mellőzni méltóztassék. Áttérve a részletekre: A czím változatlan elfogadását ajánljuk. Az 1. §-ban a kávéadó hatályon kívül helyezése — a törvényhozás tárgyalása 1882-ben elmaradván és a szerződések felmondására30 nap lévén kikötve — 1882. deczember 31-ke helyett: 1883 február végére tehető, mely terminus praeelusivust is, csak oly feltétel alatt volt képes a pénzügyminister úr elfogadni, ha a törvényjavaslat január hóban egészen letárgyalva lesz. Ennek megfelelőleg a 2. §-ban az adó visszatérítés alapjául szolgáló kávékészlet felvételének napjául 1883. január 1. helyett: 1883. márczius 1-ét indítványozunk tétetni. Ugyan-e §. második bekezdésében: a készlet bejelentési idejét, „3^-ika helyett „2"-ára véljük szorítani azért, hogy aztán ugyan e bekezdésben a készlettartás ideje is >6> nap helyett »4c napra legyen a kereskedők érdekében szorítható. A 3. §-ban az 1881: IV. törvényt idézendőnek véljük, az ebből átvett §. előtt; nehogy félreértés keletkezzék. Az életbeléptetési határidőt e §-ban szintén 1883. márczius 1-jére véljük teendőnek.
