Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-432. Törvényjavaslat, a magyar korona országai egyesitett czímerének és az ország külön czímerének magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról

432. szám, 43 közé jutna, melyek azt a jelen törvény 2. §-ával ellenkezésbe hoznák, s melyek között az ezen czímerek használatára vonatkozó engedély a kérelmezés idején meg nem adathatott volna. 11. §• A jelen törvény végrehajtásával a ministerelnök illetőleg a belügyminister és a horvátszlavon-dalmátországi bán bizatik meg. Budapesten, 1882. évi deczember hő 20-án. Beadja: Tisza Kálrndn s. k., , ministerelnök. Melléklet a 432. számú irományhoz. Indokolás, „a magyar korona országai egyesitett czímerének és az ország külön czítnerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való hasznáihatásáról" szóló törvényjavaslathoz. Azon kérdés, vájjon magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek gyárivagy iparczikkeiken, árúikon, üzleti helyiségeiken s nyomtatványaikon, czímtábláikon stb. a magyar korona országainak egyesitett czímerét, vagy az ország külön c\ímerét használhatják-e, kell-e arra engedély, s ki van jogosítva azt megadni ? azok közé tartozik, melyekre törvényeink alapján megnyugtató feleletet adni ez idő szerint nem lehet. A gyakorlati élet pedig, mely ezen kérdésben soknemű, különböző, sőt ellentétes tényekben nyilatkozik, ezen feleletet hangosan követeli. Ugyanis, mig az üzletemberek, gyári- és iparvállalatok nagy része abból, hogy az ezen czímerek a magyar korona országaié, illetőleg az országé, azt vonja le, hogy tehát az országok minden egyes tagjáé is, a felfogás folytán azt derüre-borura használja, addig másrészről akartak törvényhatóságok, melyek az illetőket a jogosultság kimutatására utasították, illetőleg a jogosultság kimutatásáig ezen czímerek használatától eltiltották. Ez utóbbi körülmény folytán nagy számú folyamodások érkeztek a belügyministeriumhoz, melyekben többé-kevésbé alapos indokolással az ország czímerének használhatására engedély kéretik. Az ennek folytán megindított s hosszabb időn át folytatott tárgyalások eredménye szerint egyáltalában nem lehet feltűnő, hogy e kérdésben országszerte nagy a habozás, a bizonytalanság, mert törvényeink e tekintetben positiv intézkedést, megszabást nem tartalmaznak s a nyert szakvélemények is lényegesen eltérő nézetek és felfogásoknak adtak kifejezést. E szakvélemények ugyanis három irányban nyilvánultak. 6*