Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-430. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az 1881:LII. t.-czikk végrehajtásáról

34 430. szám. A Körös, Tisza és Maros mentén épitendö töltések létesítése érdekében hivatali elődöm mindenekelőtt a végrehajtandó munkák terveinek a lehető legrövidebb idő alatt való elkészítéséről intézkedett, s ezen érdekből 50 egyénből álló mérnöki testületet rendelt ki és bízott meg e feladattal. Továbbá azon czélból, hogy mind azon teendők, melyeket az árvédelem érdekében eddig öt szabályozási társulat, nevezetesen a mindszent-apátfalvi, a bökény-mindszenti, a kákafoki, a halásztelki és endröd-turi társulatok, több város és község, jelesül Szentes, K.-Szt.-Márton, Szarvas stb. és egyes uradalmak végeztek, egységes módon és összhangzóan végeztessenek; és minthogy az eddig működött ármentesitö társulatok autonómiája a törvény értelmében felfüggesztetett — Horváth Gyula országgyűlési képviselő, ki ugyancsak a szóban forgó területnek árvédelme érdekében az 1881. év tavaszán kitűnő eredménynyel működött, hivatali elődömnek 1881. évi június 23-án kelt 18,753. sz. a. rendeletével kormánybiztosnak neveztetett ki. Végre az ártérfejlesztéshez megkívántató műszaki felvételek külön e czélra kirendelt mérnökök által indíttattak meg; a belvizlevezetési tervek pedig a szegedi folyammérnöki hivatal főnökének vezetése alatt vétettek foganatba. A tett erélyes intézkedések folytán a helyreállítandó töltésvonal legnagyobb részéről, nevezetesen a Körösnél a Békés városától Tárcsáig, Endrödtöl a Tiszáig, a Tiszánál pedig a Körös beömlésétől a Maros torkolatáig terjedő szakaszról a terv és költségvetés 1881. évi július 25-én terjesztetett föl. Ezen terv a ministerium által átvizsgáltatván, annak alapján a Békés várostól Kőrös-Tarcsáig terjedő körösi töltések s a bökénymindszenti társulat 3-ik őrházától a Maros torkolatáig terjedő tiszai töltések földmunkáinak biztosítására ajánlati versenytárgyalás rendeltetett el. Az épitendö töltéseknek K.-Tárcsától a Kőrösnek a Tiszába szakadásáig és onnan a Tisza mentén a 3-ik számú őrházig terjedő szakasza ezen versenytárgyalás tárgyát az alább említendő okoknál fogva nem képezhette. Az elrendelt árlejtés augusztus 11-én az érdekeltek jelenlétében Szentesen tartott s a beadott 9 ajánlat közül legolcsóbb volt Deutsch József J. vállalkozó ajánlata s a jelen volérdekeltség oda nyilatkozott, hogy a tervezett munkálatokat házilag is alig lehetne olcsóbban teljesíteni a nevezett vállalkozó által ajánlt költségeknél, mi mellett még attól is lehetne tartani, hogy a munka kellő időben nem létesülne. És ebben az érdekeltségnek igaza van. E munkálatoknál ugyanis az egyik főszempont, hogy kellő időben befejeztessenek. Ennek legnagyobb biztositéka pedig a kellő számú — átlagosan 5—8 ezer munkásnak beszerzése és a munka helyszínére hozatala, továbbá a szükséges felszereléseknek munka- és gözpályáknak, pallóknak, szivattyúknak stb. idején való beszerzése. A munkásoknak beszerzése házi kezelés mellett igen nagy, majdnem Iegyözhetlen nehézségekkel jár; a szükséges berendezésekkel pedig sem a társulatok, sem az állam nem bir. Ugy a költségek, mint a munkának kellő időben való elkészítése tehát a vállalkozó általi munkálatai mellett szóltak s az érdekeltségnek is határozott véleménye az volt, hogy Deutsch József J. ajánlata elfogadtatván, vele a szerződés megköttessék. Mindezekre való tekintettel a nevezett vállalkozóval a szerződés megköttetett, melynek értelmében a végzendő munkák 3.414,687 frt 91 krba, illetőleg némely kisebb pótmunkák eszközlése után 3.611,057 frt 34 krba fognak kerülni. Mint érinteni szerencsém volt, a Kőrös-Tarcsától a bökény-mindszenti társulat 3-ik őrházáig terjedő szakasz töltéseinek épitése iránt szerződés nem köttetett. A Kőrös-Tarcsától Endrődig terjedő töltésvonal terve ugyanis véglegesen nem volt megállapítható, mert a Kőrös ezen szakaszának medre rendkívüli rendetlenségeket mutat, — melyek a csak kis méretekkel megásott, de még ki nem képződött átmetszések által megszüntetve nincsenek. Általában a gyoma-endrödi folyó szakasz szabályozására vonatkozó javaslatok alapos megbirálásához több és részletesebb vizmütani adat volt szükséges, mint a mennyi az elözö néhány hónap alatt beszereztethetett. Miután ezen oknál fogva a tarcsa-endrödi szakaszon a végleges töltések a tavaszi árviz bekövetkeztéig, felépíthetők nem voltak, e vonalon a régi töltéseknek megfelelő kijavítása rendel-