Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-429. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

429. szám. 29 eskü alatt, vagy hasonló megerősítések mellett igérteti meg magának; vagy uzsorás ügyletekkel üzletszerűleg foglalkozik; vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett, és az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt, két évig terjedhető fogházzal és négy ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint a hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának a felfüggesztésével is büntetendő. Ezen felül az elitélt, ha belföldi és nem azon községi illetőségű, a melyben az uzsora vétségét elkövette, ezen községből; ha pedig külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható. 3. §. Az előbbeni §§-ban megállapított büntetés megfelelően alkalmazandó arra is, a ki e tényállást ismerve, uzsorás követelést szerez meg és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás előnyeit maga érvényesiti. 4. §. A valósággal adott érték után, 8 %-ot felül nem haladó kamat (1877 : VIII. t.-cz.) kikötése, elfogadása vagy érvényesítése, büntető eljárás alá nem esik. 5. §. Ezen törvény alkalmazandó azokra is, a kik az 1. és 2. §§. intézkedései alá eső olyan követelést, mely a jelen törvény életbe lépése előtt keletkezett, a tényállást ismerve, a törvény hatályba lépése után, a 4. §. korlátain túl érvényesitenek; kivéve, ha az ilyen követelés iránt, a törvény hatályba lépése előtt, jogérvényes birói határozat vagy birói egyezség keletkezett. 6. §. Ha a zálogüzlet-tulajdonos az 1881 : XIV. t.-cz. 11. §-a szerint megállapított díjaknál magasabbakat köteleztet, követel vagy szed, olyan körülmények között, melyek ezen cselekvényt uzsoravétséggé minősitik, ellene a 7. §-ban kijelölt bíróság, a jelen törvényben meghatározott büntetésen felül, az 1881 : XIV. t.-cz. 23. §-ának második bekezdésében megállapított mellékbüntetést is alkalmazni tartozik. 7. §. Az uzsora vétsége felett a bíráskodás, a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik. 8.-§. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezményeit, következőleg állapítja meg: 1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett; 2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott, és ezen vagyoni előny értékének, a teljesítés napjától számítandó 6°/

0-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása, a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig, az • eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. f. §• Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. Az indítvány vissza nem vonható.