Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-429. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

429. szám 27 büntetést szab. De a 16. §-ban meghagyott esetben is enyhének tartotta a bizottság a törvényjavaslatban kiszabott 100—300 frtig terjedhető pénzbüntetést, és azt akép szigorította, hogy a büntetést egy hónapig terjedhető elzárásra és 300 frtig terjedhető pénzbüntetésre emelte fel. 18. §. A törvényjavaslat 17. §-át a bizottság kihagyandónak vélte. Kihagyandónak vélte pedig azért, mert az 1877: VIII. t.-cz. a kamatokról elég kimerítően rendelkezik. Akármint szerződtek is a felek, —• a biró 87o-nál magasabb kamatot nem ítélhet meg. — Ugyanezen okból hagyta ki a bizottság a törvényjavaslat 19. §-át is. Ellenben szükségesnek tartotta a bizottság a kamatok elévüléséről egy új §-ban intézkedni és abban kimondani, hogy a kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. Átmeneti intézkedésül pedig kimondandónak találta a bizottság, hogy a jelen törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatok tekintetébén, a három esztendei elévülési határidő csak azon esztendő végével számitható, melyben ezen törvény hatályba lépett. Mind a két intézkedés szükséges volt azért, mert minden hasonló intézkedés hiányában a kamatok a rendes 32 esztendei elévülés alá esnének; a mi sem a forgalmi élet követelményeinek meg nem felelne, sem eljárásunknak a kamatokra vonatkozó intézkedéseivel megegyeztethető nem lenne. 20. §. Minden kétség eloszlatása végett a bizottság szükségesnek vélte egy §-ban kimondani, hogy az 1877: VIII. t.-czikknek a jelen törvény által nem érintett intézkedései hatályban maradnak. Másrészről szükségesnek tartotta a bizottság a kérdéses t.-czikknek 4. §-át akkép kiegészíteni, hogy a biró az ezen §. szerint megállapithatónál magasabb kamatok biztosítása, vagy behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet és nem foganatosíthat. Szükségesnek látszott ez azon külföldi megkeresések ellen, melyekben a végrehajtásnak itten leendő foganatosítása, a 8%-nál magasabb kamat tekintetében követeltetik. 21. §. A törvényjavaslatnak a korcsmai hitelre vonatkozó intézkedéseit a bizottság elvileg helyeseknek találta ugyan: de a czélt a korcsmai hitelnek olynemű korlátozásával, a milyet a ministeri javaslat intendált, nem vélte elérhetőnek. A törvényjavaslat ugyanis csak azon esetre nyilvánította a korcsmai tartozásokat be nem perelhetöknek, ha az adós a hitelező irányában fennálló korábbi hasonnemű tartozását, a szeszes ital kiszolgáltatása előtt, nem törlesztette. A bizottság a korábbi tartozás kifejezését határozatlannak találta, s e helyett határozott összeget állapított meg. Kimondotta nevezetesen, hogy a biró a kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében — bármennyivel tartozzék is az adós — négy forintnál magasabb összeget sem az adós, sem ennek a jogutóda ellen meg nem ítélhet. Kimondotta továbbá, hogy a birói határozattal a hitelezőnek hasontermészetű minden korábbi követelése kiegyenlítettnek tekintendő, akár képezte az kereset tárgyát akár nem. Kimondotta végre azt is, hogy a birói határozattal megállapitott követelés kiegyenlítése előtt, újabb hitelezésnek helye nem lehet. A javaslat 21. §-ának ilyen szövegezésével vélte a bizottság elérni azon czélt, hogy a nép alsóbb osztálya vagyona eltékozlásában meggátoltassák. A bizottság intentiója szerint a javaslat a most érintett czél elérését lehetővé teszi, mert meghatározza az összeget, mely beperelhető; és hogy a szeszes italok ára iránti tartozás össze ne halmoztassék, kimondja, hogy a négy forintig terjedhető összegben megítélt követeléssel a hitelezőnek minden korábbi követelése kiegyenlítettnek tekintetik; hogy végre a birói határozattal megállapitott tartozás kiegyenlítéséig, újabban hitelezni nem szabad. 4*