Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-471. A közmunka- és közlekedési ministernek, ugyszintén a pénzügyministernek együttes jelentése, „az első magyar gácsországi vasutra vonatkozó 1871:XXXVIII. és 1875:XL. törvényczikkek némely határozatainak módositásáról, illetőleg kiegészitéséről” szóló törvényjavaslathoz

471. szám. 311 A társulat ennek folytán ezen részvényeket elárusította s a befolyt összeget az építésnél felhasználta, — fenmaradván abbeli kötelezettsége, hogy pénzügyeinek rendezése után hasonló számú és névértékű részvényeket beszerezvén, a kincstárnak visszaszolgáltassa. A társulat pénzügyeinek rendezése czéljából tudvalevőleg a pénzbeszerzö syndikatus az általa elért egész árfolyamnyereséget, — az osztr. kormány készpénzben 1.800,000 frtot, a magyar törvényhozás pedig az 1875. évi XL. t.-cz. szerint évi 139,836 frtnyi biztosítási többletet bocsátott rendelkezésre. A társulat már akkor kérte, hogy a törvényhozásnál a kérdéses 180,000 frt névértékű részvények visszafizetésének elengedése is kieszközöltessék, s ezen kérelmét az alább felhozandó indokok alapján az osztrák kormány is hatályosan támogatta, — ezen kérelem azonban akkor mellőzendőnek találtatott, mert feltehető volt, hogy a fentebbi intézkedések által a társulat pénzügyei e nélkül is rendezve lesznek. A bekövetkezett súlyos pénz viszonyok folytán azonban a társulat a fentérintett garantia emelés alapján kibocsátott másod sorozatú elsőbbségi kölcsönt nem volt képes másként értékesíteni, mint úgy, hogy a kötvényeket 90% árfolyam mellett a részvényesek által több évi szelvénylevonás ellenében átvétette. E mellett az építési ügylet, melyet a társulat az építési vállalkozások stornirozása mellett saját kezelésébe volt kénytelen átvenni, — még ma sincs teljesen befejezve, a mennyiben függő kisajátítási és egyéb építési perek fejében a társulat még tekintélyes összegeket leend kénytelen fizetni. Előre látható tehát, hogy ha a kormány a törvényjavaslat elejtésével a társulatot a kérdéses részvények visszaadására felhívná, e felhívásnak a társulat csak másodizbeni szelvénycsonkitás mellett tehetne eleget, — mely következménynyel szemben tehát a kormány kötve érzi magát ahhoz, hogy az 1877. évi május 2-iki ministertanácsból adott igéretét beváltva, •— a törvényhozás elhatározását kieszközölje. Még inkább kötve van a kormány erre az által, hogy egy Bécsben 1877. évi deczember hó 7-én mindkét kormány képviselőinek közreműködésével tartott bizottsági értekezlet alapján az osztrák kormány irányában is hasonló ígéretet tett. A kormányt ezen ígéret tételére a következő körülmény indította: Tudvalevőleg a kérdéses 180,000 frt azon az állami biztosítást terhelő többköltségek fejében lett refundálva, melyek a vidrány-határszéli vonalnak V

40-ed emelkedéssel engedélyezett kiépítése által idéztettek elő. Ezen többköltségek ugyanis mintegy évi 9,000 forinttal számjeleztettek, s a helyett hogy az állami biztosítás ezen Összeggel leszállittatott volna, az annak megfelelő részvénytőke-összeg befizetése rendeltetett el a törvény által. A most emiitett üzleti többköltségek azonban nem esnek kizárólag a magyar állami biztosítás terhére, hanem tényleg azok túlnyomó részét az osztrák vonalak viselik. A két kormány közt ugyanis azon megállapodás áll fenn, hogy a vonatmozgósitási költségek mint közösek számoltassanak el, s a megfutott vonatkilométerek szerint osztassanak meg az egyes vonalak közt. Minthogy pedig a gácsországi vonal részén és a társulat kezelése alatt levő Dniester-pályán és tarnow-leluchowi vonalon hasonló emelkedések nincsenek: természetszerűleg a kérdéses többköltségekben saját aránykulcsuk szerint, mely az utolsó években átlag 70%-lit tett, — az osztrák vonalak is részesülnek. Ezzel szemben az osztrák kormány nem találta méltányosnak, hogy a kérdéses többköltségek egész egyénértéke, vagyis a 180,000 frt névértékű részvényeknek évi 9,000 frt kamatjövedelme kizárólag a magyar vonal javára essék holott az utóbbi a többköltségnek csak mintegy 30%-liját viseli, hanem az emiitett kamatjövedelemnek közös bevételkénti könyvelése helyett a többször említett részvénytartozá* elengedését pártolta.