Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-449. Jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a beszterczebánya-brezovai és piski-vajdahunydi másodrendű helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában

449. szám. 137 Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejűleg állami távirdavezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésékre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymás között váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pálya-igazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állam-, mint magánsürgönyök továbbítására, illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyes, s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távírda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kívánatára eszközlendő változtatásokat, vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként. az 1. osztályban . . . 4*75 o. é. krajczár ezüstben, a 2. > ... 3-56 » > > a 3. > ... 2-37 > > > a 4. > ... 1-32 > » > Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el. üti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekré, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve, kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyásztúlsúlyért kilométerenként 024 kr., 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilométerenkint 2-4 kr. számíttatik ezüstben. KÍPVH. IROMÁNY 1881—84. XIII. KÖTET. 18