Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-359. Törvényjavaslat, a vadászatról

44 359. szám. 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egy­határbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulaj­donosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arány­ban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdon­jogra, vagy a közös földbirtok más jövedel­meire irányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne meg­állapitható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül, és az igy egyesitett birtok egy tagban legalább 100—1600 Qöllel számított holdra terjed, va­dászati jogát azon szabadon gyakorolhatja. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 Döllel számítandó 100 hold­nál kisebb terjedelmű birtoka körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosá­nak vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a rendes bíróság határoz. (A törvényjavaslat 4. és 5. §§-ai új hatá­rozványokat tartalmaznak.) 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbir­tokosok a községgel egyetértőleg vagy bérbe adni, vagy szakértő vadászok által gyakoroltatni kötelesek, mind a két esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtok aránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne meg­állapítható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több bir­tokosnak 1600 • öllel számítandó 200 holdnál kisebb terjedelmű birtoka legalább három oldal­ról körül vétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának, vagy haszonbérlőjé­nek haszonbérhe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a 2-ik §-ban megnevezett közigazgatási hatóság határoz. 4. §. A vadászat szakszerű kezelésének vezeté­sére képesittetnek az 1879. évi XXXI. t.-cz. 36. §-ában előirt minősítéssel biró, vagy a köz­igazgatási bizottság előtt erdőtiszti esküt tett erdészek, továbbá oly erdőörök, kik fenebbi törvény 37. §-ában előirt szakvizsgát letették ezen kivül a közigazgatási bizottság helyben­hagyása mellett oly egyének is, kik hiteles okmányokkal igazolják, hogy legalább 5 éven át folytonosan a vadászat gyakorlati kezelésé­vel foglalkoztak, a vagy gyakorlati vadászati szolgálatban állottak. Kisebb terjedelmű és értékű községi vadász­területeket illetőleg a közigazgatási bizottság meg­engedheti, hogy közös szakértő vadász tartására több szomszédos község egyesülhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents