Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-358. Törvényjavaslat, a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulattal 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés és az ennek 4-ik czikke értelmében kibocsátandó engedély-okmány beczikkelyezéséről

358. szám. 39 inkább, mert azokkal szemben nem találhatott megnyugvást az állami megváltási jog elközele­désében sem. A társulat és a volt birodalmi kormány közt 1868. évi deczember hó 1-én kötött egyez­mény értelmében ugyanis a társulat magyar és osztrák vonalai annak idejében csak együttesen, tehát csak akkor lettek volna megválthatók, ha az osztrák vonalakra nézve, az osztrák kor­mány szintén élni kivan a megváltási joggal, erre azonban bizton számitani nem lehetett. De nemcsak a fővonalak, hanem a társulat által ismételve kérelmezett tisztán helyi érdekű vonalak és táppályák engedélyezésétől is elvileg tartózkodni volt kénytelen a kormány, nehogy ez által a helyi érdekű hálózat nagy részének igazgatását is egy az országon kivül székelő vállalat kezébe tegye s annak fenntjelzett hatalmi állását még inkább eró'sitse. Ezen a fenforgó ellentétek barátságos úton való megoldása ismételten megkísértetett ugyan, és a kormány a társulattal ismételt érintkezésbe bocsátkozott, sajnálatára azonban a társulat ügyeinek akkori intézőinél oly merev álláspontra talált, melylyel szemben a barátságos kiegyenlítés eszméjét megvalósítani képtelen volt. A kormány kénytelen volt tehát, a hazai vasúthálózat czélszerű csoportosításának és ki­egészitésének feladatát az osztrák államvasut-társulat hatalmi állásának gyengítésével megindítani, s ez irányban első ténye volt, hogy az eladóvá vált vágvölgyi vasutat, mely az osztrák állam­vasút kezében ennek versenyképességét a magyar kir. államvasutak északi vonala ellen még inkább emelni lett volna képes, az állam számára megszerezte. Ezt követték: a tiszavidéki vasút megváltása, a rákos-újszászi vonal kiépítése s megnyitása és a budapest-zimonyi vasútnak állam­költségen elrendelt kiépítése. A tiszavidéki vasút megváltása által nemcsak ezen vasút számos hátpályáival együtt, hanem az osztrák államvasut-társulatnak, mint egyedüli részvényesnek tulajdonát képező arad­temesvári vasút is el vonatott ezen társulat hatalmi köréből, — a rákos-új szászi vasút kiépítése által pedig a társulat ezen vasutakra nézve a czeglédi rövidebb útirány előnyét is elvesztette s végre a búdapest-zimonyi vasút a társulatra nézve nemcsak a keleti forgalom elvesztésének, hanem egy új versenyiránynak jelentőségével is birt, Szeged és Temesvár, a társulat Budapesten alóli vonalainak ezen két főállomása a m. kir. államvasutaknak is hozzáférhetővé vált. Mindezen intézkedések által a fentebb felsorolt visszásságoknak egy jelentékeny része már magában véve orvoslást nyert s azok, a m. kir. államvasuthálózatot előreláthatólag azon hely­zetbe fogták hozni, hogy a versenyharczot az osztrák államvasut-társulattal biztos siker kilátá­sával megindíthassa. Az osztrák államvasut-társulat részvényeseinek lehetetlen volt ezen tények következmé­nyeivel számot nem vetni. A társulat párisi comitéjének érdeme, hogy a helyzetet idejekorán felismerve, oly kiegyezési ajánlatokat tett, melyek alapján a tárgyalások meg voltak indíthatók. A kormány az ajánlatokat előzékenységgel és elégtétellel fogadta, mert a társulattal szemben fennálló visszásságok megszüntetésén kivül a társulatnak nagy pénzügyi összeköttetései folytán, egyrészt nem volt kizárva a lehetősége annak, hogy a budapest-zimonyi vasút kiépítése daczára, a keleti forgalom a romániai vasúthálózat közvetítésével az orsovai irányra tereitessék, másrészt pedig egyáltalában a keleti csatlakozás biztosítása és lehetőleg gyors megnyitása is hathatós garantiákat nyerendett az által, ha e tekintetben a m. kir. államvasuthálózat és az osztrák államvasut-társulat közt érdeksolidaritást sikerül létrehozni. A tárgyalások ennek folytán megindittatván, azok a bemutatott és a társulat részvénye­seinek f. é. június hó 10-én tartott közgyűlése által már jóvá is hagyott szerződés megkötésére vezettek. A társulat magyar vonalai igazgatásának kérdése ezen szerződés 1-ső czikke szerint oly­kép nyer megoldást, hogy ezen vonalak számára saját járműtelep és számvitel kihasitása, ille-

Next

/
Thumbnails
Contents