Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.
Irományszámok - 1881-396. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister jelentése, a képviselőházhoz, az 1881. évi adománynélküli kiadások és hiteltúllépések tárgyában
396. szám. 273 töltéseknek árviz elleni védelmére fordított s összesen 285,849 frt 91 krt tevő költségek sorozandók. A bökény-mindszenti társulat védtöltéseinek, mint a Tisza mentén egyik legfontosabb töltésvonalnak az 1879. évi XXXIV. törv.-czikk 14. §-a alapján közigazgatási utón leendő kiépítése rendeltetett el, s a szegedi folyammérnöki hivatal által munkába is vétetett, azonban az 1881. évi árviz beálltáig befejezhető' nem volt. A társulat rósz karban levő és még csak csekély részben kijavított töltéseinek védelmére semmi pénzalappal nem rendelkezett; ezen töltéseket pedig a szokatlan magas és hosszan tartó árviz ellen minden áron meg kellett oltalmazni,, mivel ezen töltésvonal elszakadása esetén nemcsak ezen társulat egész ártere, hanem a Szentes városától egészen a Maros folyóig "terjedő egész sikság s azon több község, valamint Szentes, Hódmezővásárhely és Makó városok az árviz általi elbontásnak lettek volna kitéve. Ily körülmények közt kötelességének tartotta hivatali elődöm Horváth Gyula kormánybiztost felhatalmazni, hogy a bökény-mindszenti társulat töltéseinek rendszeres kiépítésére kiutalványozott 290,000 frtot, valamint az utóbb különböző czímeken utalványozott 10,000 és 30,000 frtot, vagyis összesen 330,000 frtot a szükséghez képest árvédelmi czélokra felhasználhassa, a mely Összegből ennek folytán 285,849 frt 91 kr. az árvédelemre tényleg fel is használtatott. Ezen összeg a korábbi törvények szerint a bökény-mindszenti társulat által volna megtérítendő, kellő figyelemre méltatva azonban azon körülményt, hogy a bökény-miadszenti társulat töltéseinek megvédése által egyúttal a társulat keretén kívül eső nagy területek s különösen népes községek és városok is, — mint Szentes és Hódmezővásárhely, — biztosíttattak az árvízveszély ellen; ezen árvédelmi költségek az 1881. évi LII. t.-czikkel megszavazott összegekkel egészen egy természetűeknek tekintendők, s így egyenlő megítélés alá esnek, ennélfogva ezen költségek véglegesen az 1881. évi LII. t.-czikk 5. §-ában nyitott hitel terhére lesznek helyesen elszámolandók, s ugyancsak az idézett törvényczikk 6. §-a értelmében nemcsak a bökény-mindszenti társulat tagjaira, hanem mindazon érdekeltekre, kik annak hasznát élvezték, az elkészítendő műszaki ártérfejlesztés alapja nkivetendők, s ugy nemkülönben az idézett törvényczikk 6. §-ának végpontjára való tekintettel a törvényhozásnak lesz fentartva határozni a felett, hogy az állam ezen költségekhez is fog-e járulni és mily arányban? 3. A múlt évi tavaszi árvizszin magassága a Kőrösökön és alsó Tiszánál az eddig legmagasabbnak ismert árvízszint is jóval felülmúlván, ugy a Kőrös, mint a tiszamenti védtöltések alacsonyaknak bizonyultak. Hogy tehát az árviz a vedtöltéseket át ne hághassa s nagy területeket és népes községeket el ne árasszon, a védtöltések rögtöni felmagositása és minden áron leendő megvédése feltétlenül szükséges volt. Minthogy azonban a töltések védképes állapotba helyezése czéljából szükségelt védanyagok szállítása a tavaszi hóolvadás és esőzések folytán járhatlanokká vált utakon lehetetlen vala, továbbá a védgátak a belvizek miatt hosszú vonalokon szárazon egyáltalán megközelithetlenek voltak, intézkedni kellett az, iránt, hogy a közlekedés, valamint a védanyag-szállitás s különösen a töltések védelmére szükségelt munkaerő szállítása czéljából megfelelő számú gőzhajó és uszály álljon a védekezők rendelkezésére. Hasonló czélból, valamint a lakosság életbiztonsága érdekében csónakok és pontonok rendeltettek a nagy mérvben veszélyeztetett helyekre és községekbe; oda pedig, a hol a munkás kéz hiánya, vagy a lakosság egy részének a munkától való tartózkodása miatt a veszély mind nagyobb mérvet- öltött, a szűkséghez képest munkaeszközökkel felszerelt, vagy fegyveres katonaság küldetett, mely czélból sürgős esetekben külön vasúti vonatok is indíttattak; szükséges volt továbbá, hogy egyes végveszélyben forgó községeknek részint pénzben, részint anyagokban némi segély nyújtassák ott, hol az illetők önereje a veszély leküzdésére teljesen elégtelennek mutatkozott. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XII. KÖTET. 35
