Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-350. Törvényjavaslat, a biztositási szerződések és ezekhez hasonló jogügyletekből fizetendő illetékekről

350. szám. 327 A 7. §. következetesen alkalmazza, a törvényjavaslat előző' szakaszaiban foglalt rendelkezéseket, az ellátási intézetekre, a mennyiben azok a biztosító vállalatokkal hasontermészetííek. A törvényjavaslat 8. és 9. §§-ai az illetékfizetési kötelezettség mikénti teljesítését s az e részben szükséges nyilvántartást szabályozzák. A 10. §. a törvényjavaslat 2—4. §§-aiban foglalt határozatok következéséül az azokban megállapított illetékeken kivül egyebek alkalmazását határozottan kizárja, kivételnek csak akkor van helye, ha fizetés fejében váltó állíttatik ki, mely esetben e jogczímen a szabályszerű váltóbélyeg külön rovandó le. A törvényjavaslatnak törvény erejére emelkedése előtt kötött biztosítási szerződések alapján fizetendő biztosítási díjakról szóló vétbizonyitványokra a törvényjavaslat czélzata szerint nyugtatványbélyegilleték — a mint ez eddig történt — nem lévén alkalmazható, azaz, miután a törvéayjavaslat főczélzata a százalékos illetéket érvényesíteni, — módról kellett gondoskodni, mely szerint a szóban levő díjfizetéseket is a százalékos illeték keretébe lehessen vonni. E tekintetben intézkedik a javaslat 11. §-a, mely szerint az illető vétbizonyitványoktól méltányos mértékű százalékos illeték rovandó le. A 12. §-ban megengedett illeték-mentességek az ott részletezett tárgyak természetéből folynak és egyébiránt ezen illetékmentesség részben már az 1869. évi XVI. törvényczikk 4 §-ában van kimondva. A 13. §. az ott jelzett módozat mellett létrejött biztosítási ügyletekre nézve a jelenleg érvényben levő szabályokat fentartja. Budapesten, 1882. évi október hó 12-én. Gr. Szapáry Gyula s. k, m. k. pénzügyminister.