Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-348. Törvényjavaslat, a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről
348. szám. 317 Melléklet a 348. számú irományhoz. Indokolás, „a szölödézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1868 : XXIX. t.-cz. alapján országos közvetítés segélyével megváltott dézsmás szőlők után fizetendő váltságjáradék beszedése körül már kezdetben oly nehézségek merültek fel, melyeknek oka a viszonyokban s főkép abban található, hogy a váltság megállapításánál az emiitett t.-cz. 3-ik §-a szerint az 1858-tól 1867-ig tiz évre terjedő szolgáltatás átlaga vétetvén alapul, azon évtized folyama alatt nemcsak bő termés — de a bornak is nagy ára volt. 1868 óta azonban a többrendbeli elemi csapás, különösen pedig a már rendszeressé vált fagy miatt a szőlők termése hanyatlott. Innen van az, hogy a törvényes alapon megállapított szőlődézsmaváltság összege általában véve szerfelett nagy és terhes. Éhez járult továbbá, hogy a váltság megállapítása iránti birói tárgyalások hosszú időre elhúzódván, a tartozási kis könyvecskék nagyrészben csak akkor voltak elkészíthetők és a váltságkötelezettek közt kioszthatók, a mikor már 8—10—12, sőt ennél is több évi részlet lejárt. Ezekből keletkezett a váltságkötelezettekre azon súlyos terheltetés, mely szerint a magas járadéknak több évi részlete kamataival együtt egyszerre követeltetvén, azt a váltságkötelezettek a legjobb akarat és igyekezet mellett is fizetni nem tudták. Ezek szolgáltak indokul az 1880 : VII. t-czikkben foglalt azon kedvezmény engedélyezésére, hogy a váltságkötelezettektől 1869. évi január 1-től 1879. évi deczember 31-ig felgyűlt váltsághátralékból 1880. évi január hó 1-től kezdve a f. évi járadékok kétszeres összegénél több ne követeltessék. A most emiitett kedvezménynél az említett törvény alapjául szolgáló javaslatban több azért nem vétetett fel, mivel egyrészről várni lehetett, hogy a hetvenes éveknek több rendbeli elemi csapásai s különösen a fagy által károsított szőlők gyenge termését áldásosabb fogja követni; másrészről pedig óvakodni kellett, nehogy a szükségesnek látszónál nagyobb mértékben engedélyezendő kedvezmények következményei az államkincstárra súlyos teherrel nehezüljenek. Ezen reményeket azonban eloszlatta a folyvást tartó több rendbeli elemi csapás s külö> nősen a már rendszeressé vált tavaszi fagy, azonkívül az újabb időben rohamosan és nagy kártékonysággal fellépett és folyvást tovább terjedő >phylloxera vastatrixt rovar pusztítás. Ezeknek összehatásából keletkezett azon sajnos jelenség, mely szerint a szőlők, mivel a
