Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-343. Törvényjavaslat, a felebbvitel korlátozásáról a kir. járásbiróságok hatósági körébe utalt büntető ügyekben

343. szám. 301 A kizárólag pénzbüntetéssel siíjtott becsületsértés és a könnyű testi sértés vétségének esetem kívül, melyekben tehát sem a tény-, sem a jogkérdésben a másodbiróság Ítélete ellen felebbezésnek helye nem lenne, valamennyi a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó vétségi esetekre kiterjesztetni javasoltatik a m. büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII, törvényezikk 43. §-ának rendelkezése, és pedig ennek 2-ik pontja a lényegnek megfelelő szövegmódosítás mellett. Tekintettel azon jogkörre, mely ezen törvény 43. §-ának intézkedése által a felebbezhetés használhatására nézve adva van, s mely által mind a vád képviselője a büntetendő cselekmény enyhébb minősítése esetében, mind pedig vádlott büntetlenségére nézve az anyagi büntető törvény nem helyes alkalmazása miatt jogorvoálatától elzárva nincsen, s e szerint elegendő biztosíték nyujtatik a felebbviteli jognak törvényszerinti igénybevételére, a felebbviteli jognak valamennyi vétségi esetekben való ily mérvű megszorítása a jogérzület megsértését nem vonhatja maga után. Viszont pedig azt eredményezi, miszerint a harmadbiróság a helyesen minősített kir. ítélőtáblai ítélet ellen, a majdnem minden esetben nem annyira a minősítés, mint a büntetés tartamának leszállítása czéljából, igen gyakran pedig egyedül a büntetés végrehajtásának elhalasztása indokából beadott felebbezések folytán a vétségi ügyek nagy számának érdemi felülvizsgálatától fel lesz mentve, s ez ügyeket is elbírálni csakis az életbeléptetési törvény 43. §-a valamelyik pontján alapuló felebbezés eseteiben lesz hivatva. A kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben a felebbvitel használhatása a fentemliíett törvény 43. §-ának rendelkezései által eddig is korlátolva lévén, ezen ügyek jelenleg csakis a jogkérdésben képezhetik a harmadbiróság felülvizsgálata tárgyát. De miután ugyanazon elvek, melyek indokolják a kizárólag pénzbüntetéssel sújtott becsületsértés és a könnyű testi sértés vétsége eseteiben a felebbvitelnek a másodbiróság Ítéletétől való teljes kizárását, fenforognak a kihágások közül is több esetnél s miután, jóllehet, hogy a törvény értelmében kihágási ügyek egyedül a megjelölt esetekben használt felebbezés folytán képezhetik a kir. Curia elbírálásának tárgyát, mindazonáltal azok a felebbezhetőség kérdésében minden esetben megvizsgálás alá esvén, a kir. Curia bírói karának tevékenységét e mellék-kérdésben is nagy mérvben igénybe veszik; ennélfogva teljesen indokoltnak vehető, hogy a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt kihágási esetek közül — eltekintve a fontosabb elbírálás alá eső és sokszor politikai természettel biró állam elleni kihágásoktól — kiválasztattak azon esetek, a melyek könnyebb elbírálás alá esvén, egyedül a ténykérdés megállapítását tételezik fel, s a melyeknél e szerint már két alsó bíróság Ítélete folytán a tévedés lehetősége is majdnem kizártnak tekinthető, és az ezek iránti ügyekben a másodbiróság ítélete ellen a felebbvitel teljes korlátozása szintén javaslatba hozatik. Egyszerű voltuknál fogva tehát a kihágási törvény 36, 39, 40, 52, 59, 79, 111, 114. §§-aiban meghatározott esetek vonattak be ezen törvényjavaslat 2-ik §-ának intézkedése alá. Végül pedig e törvényjavaslat 3, 4, 5 és 6. §§-aiban érvényt akar szerezni a 2-ik §. alá eső esetekben a másodfokú bíróság ítélete elleni felebbviteli megtiltó rendelkezésének. Midőn e törvényjavaslat a 2-ik §. alá eső esetekben a beadott felcbbezést az első bíróság által hivatalból visszautasittaíni rendeli s a törvény ellenére felebbezőt pénzbüntetéssel, ennek behajthatlansága esetében az ezt helyettesítő fogházzal vagy elzárással imperative sújtja, elejét kívánja venni annak, hogy bárki is e 2-ik §-bau világosan felemlített kivételes esetekben bármily czélból vagy indokból felebbezéssel szabadon élhessen, s hogy ezen kivételeket képező esetekben az ügyek ajbeadott felebbezések folytán már első sorban még a felebbezhetőség kérdésében se juthassanak fel a kir. Curiához.