Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-340. Törvényjavaslat, az 1881. évi IV. t.-cz. hatályának a kávéfogyasztási adóra nézve megszüntetéséről és a czukor- és sörfogyasztás megadóztatására vonatkozó határozmányainak módositásáról

288 340. szám. adóztatás módja, a magyar gyarmatárú kereskedők országos értekezlete« kérelméhez képest, a jelenleg átalányozás alá eső adóköteles felekre megfelelőieg kiterjesztessék. Midőn az ezen értelemben előkészített törvényjavaslatot bemutatnám, annak egyes határozmányai indokolására következőket van szerencsém előadni: Az 1. §. a kávé és kávépótolmányok után szedett fogyasztási adót, f. é. deczember hó utolsó napjával szünteti meg. Ezen időpont megválasztásánál azon tapasztalás vezetett, hogy az idézett zárlati törvény (1882. évi III. t-ez.) által kilátásba vett azon czél, hogy nagyobb mennyiségű kávénak, a vámpótlék, illetőleg magasabb vám életbeléptetése előtt való behozatala megakadályoztassák, el nem éretett, a mennyiben a f. é. február havában, tehát közvetlenül a zárlati törvény életbelépte előtt, az osztrák-magyar vámterületre behozott kávé mennyisége .... 213,173 métermázsa, vagyis az 1881. év hason időszakában behozott 27,515 métermázsánál 185,658 métermázsával többet tett; és ennélfogva, tekintettel arra, hogy az évi kávészükséglet az utolsó három évi átlag szerint 288,426 métermázsára tehető, kétségtelen, hogy közvetlenül a zárlati törvény életbelépte előtt behozott 213,173 métermázsa kávé mintegy kilencz havi szükséglet fedezésére elegendő, s hogy éhez képest,— minthogy a f. évi február hó elején létezett rendes kávékészlet is 2 havi szükségletet bizonyára meghalad, — a folyó év végéig terjedő idő alatt majdnem kizárólag oly kávé kerülend fogyasztásra, melyért sem a vámpótlék, sem a magasabb vám megfizetve nem lett, s hogy éhez képest a kilátásba vett magasabb vámjövedelem is a folyó évben még érvényesülni nem fog. A folyó év végéig elfogyasztandó kávé után eső magasabb vám megtakarítása pedig, nem csak az illető kereskedők, hanem a fogyasztó közönségnek is előnyére válik, minthogy a túlellátás feltételezte nagyobb kínálat folytán, a kávé ára kicsiben eladásnál f. é. márczius 1-seje után alig — s csak újabban kilogrammonként 10 krajczárral emelkedett, ugy hogy a fogyasztó közönséget ezen árkülönbözet a belfogyasztási adóval együtt még nem terheli oly összeggel, mint mely a magasabb vámnak egyedül megfelelne. A kávéfogyasztási adó megszüntetésének azon legfőbb indoka tehát, hogy ezen czikk az adót a magasabb vám mellett el nem bírja, s hogy a megszüntetendő adót a magasabb vámjövedelem pótolandja, csak is jövő évtől kezdve fog teljes hatályában bekövetkezni, s ha a fogyasztási adó, az új vámtarifának előreláthatólag a folyó évi június 1-sején bekövetkezendő életbeléptetésével egyidejűleg szüntettetnék meg, az államkincstár a mellett, hogy a magasabb vámból a folyó évre remélt mintegy 1.000,000 forintnyi jövedelmi többlettől elesik, — a 7 hóra eső közel 580,000 frtnyi fogyasztási adót is elvesztené, tehát két irányban szenvedne hátrányt, mig az adózók a magasabb vám megtakarítása mellett a fogyasztási adó terhétől is szabadulnának, tehát kettős előnyben részesülnének, s ugyanazért azt tartom, hogy a kávéfogyasztási adó megszüntetésének kilátásba vett időpontja, ugy a kincstár, mint az adózó közönség jogos és méltányos érdekeinek annál inkább megfelel, mert a fogyasztási adó a kávépótolmányok után, tehát oly czikk után is meg fog szüntettetni, mely majdnem kizárólag belföldi készítmény levén, a vámíeleinelés súlyát alig fogja viselni, s mert a fogyasztási adó megszüntetése, a fenmaradt ezukor- és sörfogyasztási adó biztosítása iránt kötött megváltási és bérleti szerződések felmondását vonhatván maga után, ennek évközben bekövetkezése esetében, ezen adóknak — a községek és adóköteles felek zaklatásával járó újabbi — tehát ez évben másodízben való biztosítása válnék szükségessé. A 2. §. a kávéfogyasztási adó megszüntetésének időpontjával zárt városokban fenmaradó kávé- és kávépótolmánykészletek után fizetett fogyasztási adó visszatérítése iránt intézkedvén, a minimalis mennyiségét ezen czikkeknek arra való tekintettel állapítja meg 25 kilogrammban, hogy az adó életbeléptetése alkalmával is, — az 1881. évi IV. t.-cz. 24. §-a értelmében, — ezen mennyiséget meg nem haladó készletek adó alá nem vétettek.