Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-331. 1882. évi XXXI. törvényczikk, a Szerbival 1882. február 22./február 10. kötött hajózási szerződésről

331. szám. 209 VIII. czikk. Az osztrák magyar monarchia és Szerbia között batárt képező folyamszakaszokon semmi oly hajóvám, mely egyedül a hajózás tényén alapúi, sem pedig a hajón levő árúk után semmi­féle illeték nem szedhető. Kivétetnek mindazonáltal azon illetékek, melyeket a Moldova és Szörénytorony között fekvő zuhatagokon át közlekedő járm vek köte­lesek lesznek fizetni, ha az ottani hajózási aka­dályok megszüntetése érdekében czélba vett munkálatok végre lesznek hajtva. Különben csak a következő illetékek lesznek szedhetők: a) az országos törvényekben, avagy a be­és kivitelt szabályozó szerződési hatáiozmá­nyokban megállapított vám- és fogyasztási ille­tékek; — mindazonáltal a vizi szállítmányok nem vonathatnak kedvezőtlenebb elbánás alá, mintha ugyanazon árúk a szárazföldi utón szál­líttattak volna; b) bizonyos közhasznú berendezések­ért, mint pld. daruk, mérlegek, kőpartok és egyéb kikötő építkezések, raktárak stb. haszaá­latáért, —- vagy pedig teljesített munkákért p. o. révkalauzi és kormányosi szolgálatokért, hidak és zsilipo:k felnyitásáért járó illetékek. A b) alatti illetékek szedésénél mindkét szerződő fél hajói és árúi a meghatározott és közhírré tett díjszabások szerint teljes egyenlő­ség akpul vételével lesznek kezelendők, és semmi esetre sem fognak kedvezőtlenebb elbá­nás alá esni, mint a legtöbb kedvezményben részesülő nemzet hajói, illetve árúi. Ezen illetékek azonban csakis akkor szedhe­tők, ha a kérdéses berendezések és szolgálmányok tényleg igénybe vétettek. Uj berendezések léte­sítésének vagy lényeges és költséges javítások­nak esetére megállapíttatik, hogy az rlyek hasz­nálatáért az illetékek magasabb összegben ne szedessenek, mint a hogy megközelítőleg a festartási költségekre és a befektetett töke kamatozására és fokozatos törlesztésére szük­séges. Ezen illetékek magassága csak a két kormány előleges megegyezése alapján fog meg­Article VIII. II ne sera percu sur les cours d'eau qui forment la frontiére entre le territoire de la Monarchie austro-hongroise d'une part, et le territoire serbe de Pautre, aucun péage basé umquement sur le fait de la navigation, ni aucun droit sur les marchandises qui se trou­vent á bord des navires. Seront exceptés toutefois les droits que les navires devront acquitter en passant les cataraetes entre Moldova et Turn-Sévérin, quand les travaax destinés á fairé disparaitre les obstacles que celles-ci opposent á la navi­gation, auront été exécutés. Ne pourront étre percus en outre que: a) les droits de douane et de consomma­tion fixes par la loi interné ou par des dispo­sitions conventionelles pour Fimportation ou l'exportation; toutefois, le transport sur eau ne po»rra étre soumis á des conditions moins fa­vorables que sí les marchandises prenaient la voie de térre; b) les droits pour l'usage de certains établissements publics, tels que grues, balan­ces, quais et autres constructions de débar­quement, magasins etc.; ou pour certains ser­vices rendus, tels que pilotage, ouverture des poats et écluses etc. Quant au prélévement des droits mention­nés sous b), les navires et marchandises des deux Parties contractantes doivent étre traités d'aprés des tarifs fixes et pubiks, sor le pied d'une parfaite égalité et en aucun cas moins favorablement que ceux de la nation la plus favorisée. Ges péages, cependant, seront percus pour autant seulement qu'on aura fait usage de ces établissements ou de ces services. Lorsqu'il s'agit d'établissements nouveaux ou d'améliorations essentieles et eoúteuses, les péages a prélever poar leur usage ne seront pas plus élevés qu'il n'est néeessaire pour couvrir approximativement les frais diestttre­tiea, de méfne que les iatéréfcs et l'amortisse­ment graduel du eapital dépensé. Le chifíre de ces droits ne pourra étre fixé que sur un aer KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. IX. KÖTET. 27

Next

/
Thumbnails
Contents