Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.
Irományszámok - 1881-249. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1880. évi állami zárszámadások megvizsgálása tárgyában
249. szám. 43 a mi onnan származott, hogy az újból alakított juhnyáj számára a részletes előirányzat keretén kívül 2,389 frí 45 kr. költséggel juhakolt építettek; és hogy ezen részleges túlkiadások a többi tanintézet megtakarításaiból fedeztettek. 5. czím. Állami lótenyész intézetek. 1. rovat. Lótenyész intézeti kö{ponti igazgatás. 2. alrovat. Dologi kiadások: megszavavaztatott 6,850 frt — kr. utalványoztatok . 11,646 frt 41 kr.) és aranyágió fejében elszámoltatott 2 » 23 > J 11,648 > 64 » tálkiadás 4,798 frt 64 kr. Az intézetek folytonos gyarapodása és kiterjesztése által felhalmozódott ellenőrzési teendők legyőzésére nagyobb mérvű vizsgálatokat, szemléket rendeltek el, s díjnokokat is nagyobb számban kellett alkalmazni; megjegyezvén: hogy ugyanezen okokból 1881-re már 4,000 írttal több lett ezen rovaton megszavazva. 2. rovat. Ménesbirtok-gazdaságok. 2. alrovat. Gazdasági kiadások: megszavaztatott .... 585,914 frt — kr. utalványoztatok .... 724,681 > 32 > fúlkiadás"" '. ". 7-—— 138,767 frt 32 kr. Az 1880-ki nedves időjárás következtében a gazdasági munkák későn és a rendesnél sokkal nagyobb költséggel voltak végezhetők. Nevezetesen a lapályokon több őszi s tavaszi vetés kiázott, mit később íakarmányveíéssel pótoltak, a széna forgatása és sürgős behordása is nagyobb költségbe került, a sok dűlt gabona miatt megnehezített aratásra is magasabb bért kellett engedélyezni, Befolyással volt a túlkiadásra az építkezés és a tenyészmarha-vásárlás is, a meiy utóbbira nézve a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister úr igy nyilatkozik: »A szarvasmarha-tenyésztés érdekében megindult országos mozgalom folytán, de a kormány javaslatára is, a ministerium a rendelkezésére adott összeggel a kivánt czélnak meg nem felelhetvén, a mennyiben az országos érdekkel a ménesbiríokok belső érdekei összeköthetöknek találtattak, a kiegészített tenyészanyag egyik forrásául vétetett az országos szarvasmarhatenyésztésnek, s igy határoztatott el, hogy a meglevő anyag beszerzés és belső tenyésztés által az állomány 300 nyugati fajú tehénre emeltessék, hogy ezen tenyészdékböl községek és egyeseknek bikák és esetleg üszök adathassanak«. »Az állomány szaporítása természetszerűleg csak azon fajokkal volt eszközlendö, a melyek az országban terjesztendöknek találtattak. Hogy tehát az emiitett czélnak mielőbb jelentékeny anyagot lehessen rendelkezésére adni, mindenekelőtt a berni és algaui fajtának szaporítása foganatosíttatott oiyformán, hogy a tenyésztés czélszerü és teljesen szabályszerű keresztülvitelére a fajták az egyes birtokon összpontosittatíak. Igy Kisbéren felállíttatott az algaui fajta, Bábolnán pedig a berni és mühlíhali. Kisbér részére hozatott 49 darab eredeti algaui, Bábolna részére 22 db. szinenthali (együttesen csaknem 42,000 frt költséggel).« »Egyébiránt a ménesbirtokok intensiv gazdasági viszonyai is a hozam emelése tekintetéből a szarvasmarha-tenyésztés előtérbe állítását megkövetelik. Igaz, hogy ezen beruházás az ingó vagyon emelésében fedezetét találja, mégis ezen évre terhelőnek látszik, de már két év múlva bőséges kamatot hozván, ugy az országos tenyésztésnek, mint a birtokok jövedelmezőségének igen nagy hasznára válik. « Az építkezésekre vonatkozólag fölemlítendő: hogy Kisbéren az úgynevezett Nádasdymalom zsilipje 1879-ben felhőszakadás által egészen elromboltatván, azt, noha a megkívántató ' költségről elöirányzatilag gondoskodni már nem lehetett, okvetlenül föl kellett építtetni. 6*
