Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-249. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1880. évi állami zárszámadások megvizsgálása tárgyában

249. szám, 23 A C) alatt emiitett t.-czikkben számszerűleg megállapított 300,000 frtnyi póthitellel együtt tesz az 1880. évre költségvetésileg kilátásba vett hiány. . 23.153,154 frt 38 krt. Ha ezen hiányhoz hozzá számittatnak a B) alatt felsorolt azon kiadások, melyek törvényes felhatalmazás alapján teljesíttettek, az illető tör vény czikkek ben azonban számszerűleg meg nem álla­píttattak; összesen 6.824,874 > 777* > akkor a költségvetési hiány a póthitelekkel és a külön tör­vényes felhatalmazások alapján eszközölt kiadásokkal együtt tesz 29.978,029 > 16 > Végre, ha tekintetbe vétetik azon körülmény, hogy a pénz­ügyminister a költségvetési törvényben nyert azon felhatalmazással 1880-ban nem élt, mely szerint járadékpapirokat bocsáthatott volna ki 7.858,704 > — > értékben; és ezen bevételi kevesblet is a fentebbi hiányhoz hozzá számíttatik, — ugy az összes törvényen alapuló hiány 1880-ra tett 37.836,733 frt 16 krt, melylyel szemben áll a pénztári hiány 41.963,574 > 26 krral, minek folytán mutatkozik . 4.126,841 frt 10 kr. mint a\ 1880. évre eső kedvezőtlenebb pénztári eredmény. Látható az előadottakból, hogy az állami számvevőszék az előirányzott kiadások és bevételek összesített kimutatásába (I. tábla) a költségvetési törvényben megállapított összegeken kivül csakis a szoros értelemben vett póthiteltörvények é x ' ' engedélyezett bevételeket és kiadá­sokat veszi fel, melyeknek összege a\ illető törvény en számszerű kifejezést nyer; míg a kormány által külön törvények felhatalmazás alapján 'ózközölt kiadások és bevételek (minők a fentebb d)—k) alatt elősoroltak), ha azok a felhatalmazást nyújtó törvényben számszerűleg megállapítva nincsenek, az előirányzott összegek rovatában nem, hanem a pénztárilag foga­natosított tényleges eredmények kimutatásában (III. tábla) szerepelnek. Miután azonban e két rendbeli kiadások és bevételek között, lényegöket tekintve t különbség nincs, s miután azoknak az eddigi gyakorlat szerinti különválasztása, melytől az állami számvevőszék eddig el nem térhetett, sok tévedésre szolgáltathat alkalmat, és ez által a zárszámadási eredmények gyakorlati használhatóságát az összehasonlítás tekintetében lénye­gesen csökkenti, — azért, hogy az előirányzat és az államháztartás tényleges pénztári eredményei között egyenlő alapon lehessen az összehasonlítást megtenni, — a bizottság szükségesnek látja kérni a tisztelt képviselőházat, hogy tekintettel az elmondottakra: a kormány által külön tör­vényes felhatalmazás alapján eszközölt kiadások és bevételek elszámolására vonatkozó és ezen jelentés végén 3. sz. alá foglalt határozati javaslatát elfogadni méltózatssék. A részletekre vonatkozó megjegyzéseket a következőkbe foglaljuk össze: I. Az állami adósságoknál: a) Nem kerülhette ki a bizottság figyelmét az, hogy a s{őlődé{smavdltság-kötelezettek hátralékai, daczára az 1880. évi VII. t.-cz. által nyújtóit kedvezményeknek, évről évre sza­porodnak, és hogy daczára a betáblázás általi biztositásnak, a kincstár még az esedékes rész­leteket sem képes behajtani, annál kevésbé a hátralékokat. — Szükségesnek találta tehát a bizottság e körülményekre a pénzügy minist er figyelmét felhívni, kitől a következő nyilat­kozatot nyerte: »A pénzügyminister beismeri, hogy a hátralékok emelkedésének megszüntetése iránt intéz­kedni kell. Intézkedett is oly irányban, hogy az adófelügyelöket szigorúan utasította, hogy az emiitett tartozásokat a legnagyobb erélylyel behajtsák. Ha ezen intézkedés eredménye várakozásá­nak nem felelne meg, és az adófelügyelök részéről oly adatok szolgáltatnának, melyek a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents