Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-273. Törvényjavaslat, a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári úgynevezett „Überland” földek eladásáról

273. szám. 271 vetve elismerve lett ugyan, és az úrbéri perek folyamatban is vannak, mind a mellett huzamosb idö kívántatnék ahoz, hogy a kincstár az Überlandiális földeknek visszavételét — ha ezt a fentebbi közkormányzati szempontok nem is elleneznék — a bíróság közbenjárásával eszközöltesse. A kincstár tehát kénytelen lenne még továbbra is az évi 84,000 frtnyi haszonbérrel megelégedni, miglen ha a szerződések jóváhagyatnak, a földekért és a regálékért, 1882. évi január hó l-re megállapított esedékességgel 4.416,430 frtot fog kapni, a mi 5°/°-tel számítva, 220,821 frtnyi kamatozást képvisel, s ha a bírói utón való visszavételnek ideje csak 4 évre számíttatik, (pedig tovább is terjedhet) az árak alacsonyabb megállapítását már azon külömbség is egyenlíti ki tetemesen, mely az eddigi évi 84,000 frtnyi haszonbér és a 220,821 frtnyi kamatérték közt létezik. Éhez járul, hogy az 1881. évi deczember végéig eső 797.458 frt 8 krnyi haszonbérhátraléknak a községekre esö 545,523 frt 44 7« krnyi része azonnal fizettetik ki (a hátraléknak 251,934 frt 63 krnyi része a kerületi pénztárra esik), — s ha figyelembe vétetik, hogy ezen hátraléknak behajtása mily nagy nehézséggel járna, és hogy a hátralék további felszaporodásának, a szerződések létesítése folytán, nem leend helye, — ugy az árak alacsonyabb megállapítása, kiválóbb részben, bizonyára a hátralékoknak ekép történt rendezése által is van pótolva. Figyelmet érdemel továbbá az is, hogy azon esetben, ha a földek visszavétetnének, ezek hasznosításában, addig, mig a kellő hasznosítás, vagy a földek egyeseknek eladása iránti intézkedések megtétethetnének, legalább részben, pangás állhatna be, ez pedig nem csak a kincstár kárával járna, hanem a vidékre is bírhatna káros befolyással. Különös figyelemre méltó körülmény még az is, hogy azon esetben, ha a földek viszszavétetnének, és a tulajdoni jog átengedése iránti egyezkedéseket az egyes birlalókkal kellene folytatni, — ezen míveletek keresztülvitele tömérdek költséget, időt és munkát venne igénybe, ettől pedig a kincstár a szerződések folytán megszabadul. Figyelemre méltó körülmény végre még az is, hogy a földek, az ügy kiegyenlítésével, jogosan is fognak közforgalom tárgyává tétetni, mi által e vidéken a bélyeg és illeték jövedelme is fog fokozódni, holott ezen jövedelem, a jelen rendezetlen viszonyok között, sokat nélkülözött jogosultságából, de a közforgalomnak jogosítása bizonyára a helyi érdekekre is fog sok tekintetben jótékony befolyást gyakorolni. A szerződésbeli árak elfogadása tehát részint a kiemelt közkormányzati, részint pedig az uradalmi érdekekben is találja indokolását, s ezen érdekek elenyésztetik azon áldozatot is, melyet a kincstár a vételárak alacsonyabb megállapításával, a viszonyok gyorsabb és a körülményeknek megfelelő rendezésének, a 10 község nyugalmának biztosítására és a vagyoni viszonyok megszilárdithatásának látszólag hozott. A regálék árának 800,000 írttal történt megállapítása abban találja indokolását, hogy azon összegből, melyet még a volt kormány kiindulási pontul 851,720 írttal kitűzött, a kiegyezés érdekében hosszan tartott alkudozás egy hetedrészt sem vett igénybe. A törvényjavaslat 2-ik §-ába foglalt intézkedés avval áll kapcsolatban, hogy a községek a szerződéseket elfogadó határozataikban kötelezöleg kijelentették, hogy a megvett földeknek a község nevére történő tulajdonjogi bekebelezése után, azon Überlandi földek, melyek az egyes magán, és erkölcsi személyek birtokában vannak, — a szerződés, adóslevél és erre vonatkozó határozatok alapján kiszámítandó, és a rajok esö terheknek, továbbá a liquidált és őket terhelő pausalis hátraléknak átvállalása és egyuttali bekebelezése mellett az egyes birtokosok nevére tulajdonjogilag a nyilvísnkönyvben bejegyeztessenek; hogy ellenben minden egyes birtokos köteles leend addig is, mig ezen mívelet keresztülvitetett, a többször érintett szerződés,