Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-273. Törvényjavaslat, a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári úgynevezett „Überland” földek eladásáról

273. szám. 26$ Ezen választások megejtése után, részemről az alkudozások vezetésére s általában az ügynek sikeresitésére egy kormánybiztost neveztem ki azon utasítással, hogy a megválasztott meghatalmazottakkal érintkezésbe és alkudozásba lépjen s az eredményt mutassa be. A községek határában fekvő kincstári bérföldek összessége az eddigi adatok szerint — mint már fentebb is említtetett — mintegy 123,644 holdat tesz ki, melyből 14,183 hold, mint olyan, melynek természete az úrbéri perekben fog meghatároztatni, 7706 hold pedig mint terméketlen és igy ingyen átadandó, leüttetvén, az eladás tárgyát ezúttal körülbelül 101,750 cat. hold minimalis földterület képezi; — a szerződések első pontjaiban megállapittatván, miszerint ha az úrbéri rendezés folyamán bíróilag meghitelesitendő földkönyvek szerint a kincstár részére a fentebbi holdszámnál nagyobb terület »Überland-föld czímen fogna megállapittatni«,ezen többletnek minden holdja után a szerződésileg megállapított vételár fizetendő. A föld vételárának a föld minősége szerinti megállapításánál az alkudozások kezdetén a kataszter osztályzatai vétettek kiindulási pontul, a hetes bizottság azonban czélszerűnek találta, hogy azon osztályok, melyek tiszta jövedelme egymástól lényegesen nem különbözik, a helyi viszonyok és földminőséghez képest összesittessenek és azokra nézve egyenlő vételárak állapíttassanak meg; a bizottság ezen határozott kívánsága folytán lőn a földeknek mívelési ág és minősége szerint azon, a kataszteri osztályzattól némileg különböző osztályozása, illetőleg összesítése megállapítva, mely a szerződésekben foglaltatik, mi ellen a kincstár szempontjából annál kevésbbé lehetett kifogást tenni, mivel ezen összesítés nem alterálta a vételárnak azon összegét, mely a kincstár részéről minimumképen lett felállítva. A kormánybiztos által folytatott tárgyalásoknak eredménye az lett, hogy a hetes bizottsággal a vételárra nézve megállapodás történi, a mennyiben a földek vételárának minimuma, a szerződésekben foglalt holdankénti részárak alapján 3.616,430 frtban. a regálék vételára pedig 800,000 frtban s igy összesen 4.416,430 frtban állapíttatott meg. Az előadott megállapodásokat a 44-es bizottság is elfogadta s a hetes bizottságot felhatalmazta, hogy az adásvételi szerződést kösse meg. Ekkor azonban ama nehézség merült fel, hogy a 44-es és 7-es bizottság felhatalmaztatok ugyan a kincstárral való alkudozásoknak folytatására, de nem bir oly törvényszerű meghatalmazással, hogy annak alapján az érdekelt tiz községet, illetve ezen tiz község egyes lakosait, ugy az azon községben birtokos erkölcsi személyeket, valóban képviselheti azon irányban, hogy ezek nevében a fenforgó adásvételi jogügyletet jogérvényesen megköthesse, mit az ügy ezen stádiumában már azon oknál fogva is elengedhetlen kellékképen kellett tekinteni, mert a bíróságok (telekkönyvi hatóságok) előtti intézkedésekről is leend szó. Hogy ezen felmerült akadálylyal szemben az ügylet létrehozathassák, azon megállapodás történt, miszerint legczélszerübbnek mutatkozik, hogy az u. n. Überland kincstári bérföldek és a regálék eladása iránti adásvevési szerződések, azon vételár mellett, melyet a 7-es és 44-es bizottság már elfogadott, a kikindai kerületet képezett 10 községgel külön-külön köttessenek meg akkép, hogy az egyes szerződésekbe a földek és a regálék összes vételárának az egyes községek határában fekvő földek mennyisége szerint az egyes községekre eső részletei foglaltatnának s a községek ezen vételárakat, valamint a haszonbér nem fizetéséből felszaporodott hátralékok reájuk eső részeit a kincstárnak megfizetni tartoznak. Annak, hogy az adásvételi szerződések a községekkel köttettek meg, czélja nem az, hogy a községek az általuk megvett összes földeket meg is tartsák, hanem hogy a földek azon részét, mely ez időszerint nem a községek mint erkölcsi testületek, hanem egyes lakosok, illetőleg más erkölcsi testületek, p. o. iskolák és egyházak birialásában van, a községektől viszont ezek a szerződésekben megállapított vételárak és reájuk eső haszonbéri hátralékok megfizetése mellett megvegyék: a földek ezen részénél a községek tehát csak mint átmeneti vevők fog-