Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-259. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése, „az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

144 259. szám. XL. Gépek és géprészek. Az ezen osztályhoz fűzött jegyzetek 2-ikában világosság kedvéért felvétettek e szók : >a XL. osztályba tartoznak*. A 4. jegyzetben pedig kitörültettek e szók: >ujonnan felállítandó gyárak berendezésére szánt<, miáltal a vámterületen elő nem állított gépeknek a vám fele mellett behozatala átalábau a nem mint azt a törvényjavaslat akarta, csak új gyárak számára lesz lehetséges, s így a módosítás iparunk fejlesztése érdekében előnyös. XLIII. Mű- és hangszerek, órák, apró árúk. A 307. számban »ékszerárúk< szó után a zárjel kihagyatott és >azaz« szó helyett >és< vétetett fel, még pedig azért, hogy ezen tétel alatt világosan az arany- és ezüstmunkákou kivül minden nemes fémből készült munka is értessék. Ugyanezen okból a 308. számban is >aranyból és ezüstből* helyett >nemes fémekből* szók vétettek fel. III. A törvényjavaslatnak részletei. A bizottság a jelenlegi törvényjavaslat és az 1878: XXI. t. ez. egyes tételei között létező eltéréseket, valamint a szükségeseknek talált módosításokat a következőkben terjeszti elő: I. Czikk. A bizottság, tekintettel az 1879. évi LIII. t. ez. rendelkezésére, melylyel Dalmátia az átalános vámterületbe bevonatott, az 1. czikk módosítását szükségesnek találván, azt a kormány javaslata szerint változatlanul elfogadta. II. Czikk. Ezen czikk 2 ik sorában ezen szavak helyett >s azt a vámdíjat fizeti, melyet arra a mellékelt behozatali vámtarifa azon száma szab, a mely alá az árú tartozik* teendő : >és azon vámdíj alá esik, mely a mellékelt behozatali vámtarifában arra a számra, a mely alá az árú tartozik, meg van állapítva*. Bár a II. czikk szó szerint egyező az 1878: XXI. t. ez. II. czikkével, a bizottság mégis kötelességének tartotta a szövegezést nemcsak irályi tekintetben, de a tényeknek is megfelelően módosítani. III. Czikk. A bizottság az ezen III. czikk első és második pontjában foglali intézkedéshez, mely arányaira nézve a jelenlegi törvény III. czikkébeu foglalt intézkedésnél szigorúbb, hozzájárul, mert azt kereskedelempolitikai szempontokból indokoltnak találja. Ugyanis kétséget nem szenved, hogy az ez idő szerint uralkodó kereskedelempolitikai áramlat szükségessé teszi a kormánynak oly eszközökkel való ellátását, melyek a retorziónak kellő alkalmazását és az ezzel összekötött erélyes fellépést lehetővé teszik. Az eddigi 10, illetőleg 5%-nyi tétel nem mondható már azért sem nyomatékosnak, mert a vámtételek sem oly jelentékenyek, hogy azoknak 10, illetőleg 5%-nyi vámpótlékkal vagy vámmal való megrovása érezhetővé válnék. A 30, illetőleg 15% várapótlék vagy vám sem mondható nagynak, azonban a czikk második bekezdése mgeadja a kiegészítés és a kellő alkalmazás módját. Megjegyzendő, hogy a német retorsionalis tétel 50%, Sveiczban a retorsio a vám kétszeresében javasoltatott megállapittatni. Elvileg tehát nem tesz a bizottság a III. czikk ellen kifogást. Azonban a czikket a következő szövegezésben ajánlja elfogadásra: >Oly államokból jövő árúk, melyek az osztrák és magyar hajókat, vagy az osztrák-magyar származású árúkat' kedvezőtlenebb bánásmódban részesítik, mint más államoknak hajóit vagy árúit, a behozatalnál a vámtarifában megállapított vámon felül még ennek 30 százalékát tevő pótlék — és ha az áruk a tarifa szerint vámmentesek, azoknak kereskedelmi értéke szerint rendeleti utón megállapítandó 15 százaléknyi specifikus vám alá esnek.