Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-259. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése, „az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

140 259. szám. 6) A Dalmátiának engedett eWny. A kormány előterjesztése szerint egy további elvi megállapodás jött létre a 23. és 24. számú tariftételeknél, a mennyiben a kormány által javasoltatik, hogy Dalmátia és a quarneroi szigetek szükségletének fedezésére legfeljebb évi 80,000 métermázsa kukoricza, és éri 20,000 mm. búza és köles vámmentesen legyen behozható. A quarneroi szigetek, mint Isztria kiegészítő része 1880. évig vámktilzetet képeztek, s igy ezen időig ezen körülménynél fogva, azóta pedig az 1878. XXL t.-cz. értelmében vámmentesen látták el magukat gabnanemüekkel. Dalmátia 1880-ig külön vámterületet képezett, s mint ilyen a gabna ezen országba, az ott érvényes vámtarifa értelmében, különbség nélkül a gabonafajokra 20 kros vám alatt jutott be; de ezen vám alól mindig kivételek engedtettek, sőt az 1868. XXXVI. t.-cz. 3-ik §-ában épen Dalmátia külön viszonyainak tekintetbe vételével elrendelte azt, hogy >azon czikkek, melyek tübb külállammal kötött kereskedelmi szerződések szerint ezen szerződéses államokból egészen vámmentesen . . . vitetnek be Dalmátországba, azon esetben is vámmentesek, .... ha oda az átalános osztrák-magyar vámterületből vagy a vámkülzetek akármelyikéből vitetnek be«. Ezen intézkedés folytán 1868. óta a gabna vámmentesen ment Dalmátiába, ha az akár az osztrák-magyar vámterületről, akár a vámkülzetekből (jelesen Triestből és Fiúméból is) érkezett. Dalmátia gabnaforgalma (külön fajok szerint részletezve nem mutatható ki) a következő volt: Évben Behozatal Kivitel vám mellett vámmentesen összesen. 1861. 165,276 mm. 10,830 176,106 mm. 1,839 1862. 181,503 > 7,882 189,385 i 1,498 1863. 188,265 > 8,067 196,332 > 2,663 1864. 193,213 > 3,955 197,168 > 3,302 1865. 137,803 > 5,777 143,580 > 607 1866. 99,938 > 11,570 101,508 > 17,929 1867. 53,455 > 10,643 64,098 > 23,836 1868. 106,690 > 3,452 110,142 » 16,425 1869. 44,242 > 5,794 50,036 > 17,366 1870. 39,851 •» 3,849 43,700 > 10,966 1871. 47,512 » 4,513 52,025 > 3,554 1872. 94,740 > 4,804 99,544 > 2,911 1873. 68,041 > 66,778 134,819 > 6,340 1874. 17,294 > 150,874 168,168 » 7,954 1875. 95,264 > 34,005 129,269 » 6,188 1876. 113,677 > 58,523 172,200 > 3,229 1877. 87,437 > 90,177 177,614 > 7,316 1878. 77,726 » 114,960 192,686 > 5,401 1879. 202,299 > 828 203,127 > 3,929 Tekintve azt, hogy Dalmátia rendes szükségletének nagy részét okvetlenül behozatal által kénytelen fedezni; — tekintve továbbá azt, hogy ezen ország lakossága az ismeretes viszonyoknál fogva igen szegény, s igy első rendű élelmi szükségletének vám által megdrágítása akkor, midőn a közös vámterületbe 1880. óta történt bevouása folytán amúgy is magasabb vámok fizetésére szoríttatott, terhelőnek mondható: — az emiitett korlátok mellett engedélyezendő vámmentesség legalább is méltányos, még pedig annál is inkább, mert egyrészt a pénzügyi veszteség, a mely ekkép a vámjövedelmekben beáll, nem jelentékeny, mert az legroszabb