Képviselőházi irományok, 1881. VIII. kötet • 240-302. sz.

Irományszámok - 1881-252. Törvényjavaslat, a phylloxera vastatrix tovább-terjedésének meggátlása czéljából teendő intézkedésekről

94 252. szám. Maradt infectió 1880. év végén 28 helyen. 1881. év folyamán fölfedeztetett Zombor, Hajmáskér, Sz.-István, Vilonya, Papkeszi, Liter, Vörösberény, Baranya-Sz.-György, Szölös-Ardó, Kis-Ujszállás, Szinyérváralja, Apa, Jabuka, Bavanyistje, Kustély, összesen .15 helyen. Az 1881. év végéig összesen .... 43 helyen levő phylloxera foltok közül 1881. év folyamán teljesen kiirtatott a phylloxera a Kiskeszi, Szt.-Endre, Zombor, Hajmáskér, Vilonya, Kenése, Szt-György, Kassa, Szatmár-Németi, Fehértemplom, összesen 10 helyen. Maradt 1881. év végén infectió . . 33 helyen. Habár ez jelentékeny szám, mégis a nagyobb rész nem uj infectiónak, hanem a régibb infectiókból kiindult terjedésnek tekintendő. Nagyobb része ugyanis ezen infectióknak a régebben fölmerült phylloxera góczpontok környezetén fedeztetett föl. Jelenleg ugyanis a következő csoportokban vannak infectiók: 1. Az 1875-ben fölfedzett pancsovai phylloxera-lepett terület közvetlen szomszédságában Frauenfeld, Jabuka és Baranyistje, összesen 4 helyen. 2. Az alkalmasint ugyan Pancsováról fertőzött Verseczczel közvetlen kapcsolatban Paulis, Retisova és Kustély, összesen 4 helyen. 3. A peéri (Szilágy megye) phylloxera-lepett terület közvetlen szomszédságában Pele, Pele-Szarvad és Tasnád-Szántó, összesen 4 helyen. 4. A tahi-tótfalusi phylloxera-lepett terület közvetlen közelében Bogdány, Leányfalu 3 helyen. 5. A sólyi (Veszprém megye) phylloxera-lepett terület mellett közvetlen Szent-István, Papkeszi, Liter, Vörösberény 5 helyen. 6. Szendröből kiindult Szőlős-Ardó 2 helyen. 7. Kenderes és Kis-Újszállás 2 helyen. 8. Sziny érváralj a és Apa 2 helyen. E szerint régibb infectióból kiindult terjedés rovatában esik összesen . 26 hely. Egyes elszigetelt helyek, a melyeknél egyébiránt a behurczolás a legtöbb esetben szintén kimutatható: Bátorkeszi (Esztergom m.), Gomba (Pest m.), Titel (Bács m.), Székesfejérvár, Adony, Bareza (Borsod m.), Nagy-Károly 7 hely. Az elősorolt 8 csoport közül nagyobb és fontosb szőlőterületeket fenyeget a verseczi, peéri, tahi-tótfalusi és sólyi. Azon helyeken, hol a phylloxera fölfedeztetett, vagy már előbbi időkből jelen volt, a vész elfojtására többféle intézkedések alkalmaztattak. A phylloxera-lepett kisebb foltok, tehát azok, melyeknél az eljárás aránytalanul nagy költséget nem igényelt, kiirtattak, olyformán, hogy a talaj mérgező anyagokkal, nevezetesen szénkéneggel kezeltetett; ez által a talajban a szölőgyökereken élörovarok kiirtattak és a szintén elpusztult szőlőtőkék a mérgezést követő tél folyamán gondosan kiszedettek és a karókkal együtt elégettettek. Az irtás ezen módja legtöbb esetben eredményesnek bizonyult és ismételt ily kezelésre csak ott volt szükség, a hol a dolog természetéből folyó véletlen következtében itt-ott egyes rovarok vagy rovarpeték a lehető leglelkiismeretesebb vizsgálat mellett is első izben föl nem találtattak, hanem csak a hasonló irtások után eszközölni szokott ismételt felülvizsgálat alkalmával lettek felfedezve. Phylloxera-lepett nagyobb foltokon a tőkék, melyek nagyrészben még életképesek, megkíméltettek és a talajba a rovar kiirtása czéljából csak oly mérsékelt mennyiségű rovarirtó-anyag öntetett, mely elegendő arra, hogy a rovarok túlnyomó száma megölessék, a tőkék életereje azon-