Képviselőházi irományok, 1881. VII. kötet • 170-239. sz.

Irományszámok - 1881-178. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kőolajvám felemeléséről és az ásványolaj aródól” szóló törvényjavaslat tárgyában

18 178. szám. felől: azt, hogy a termelési adó és vám milyen viszonyba jutnak ez által egymással; és másfelöl : azt, hogy ez arányban milyen változás állott be, a magyar országgyűlés által már egyszer elfogadott törvényjavaslattal szemben a mostani törvényjavaslat intézkedései következtében. Minthogy most 10 frt arany vám nettó súlyra vettetik; ez 18% ágió mellett; 11 frt 80 kr. vámot jelent, papirpénzben; és minthogy ásványolajadó 6 frt 50 krban van tervezve; a belföldi és nevezetesen gácsországi kőolaj 5 frt 30 kr. védelemben fog részesülni. A korábbi törvényjavaslatban ugyancsak 11 frt 80 kr. vám mellett az adó 7 frt volt; tehát a petróleumtermelés 4 frt 80 kr. védelemben részesült volna. Tehát az új javaslattal 50 krral kedvezőbb lesz a belföldi termelés helyzete. Ha pedig ezt a tényleges állapottal hasonlítjuk össze; akkor ugy találjuk, hogy most £ petroleum-vám bruttó 3 arany forint; vagyis: 18% ágió és 20% tara mellett: 4 frt 42 kr. Minthogy pedig a belföldi petróleum adót nem fizet, egészen élvezi ezt a védelmet; és igy éhez képest, a korábban elfogadott törvényjavaslat 60 krral; a most ajánlott törvényjavaslat 88 krral emeli a védelmet. Csakhogy ezzel szemben nem kell megfeledkeznünk arról, hogy nagy különbség van a teljesen adómentes állapot és a közt, a mikor a termelő vállalkozónak 6 frt 50 krt kell minden métermázsa terménye után adóba fektetnie. Ezt aligha kárpótolja a védelemnek nagyobb foka. Másfelől, arról sem lehet megfeledkeznünk, hogy a vám emelés nemcsak a belföldi termelést, hanem a belföldi finomítást is megfelelő előnyben részesiti, és itt már nem csak az osztrák ipar, de a Királyhágón túli részekben szépen fejlődő magyar ipar is kiválóan van érdekelve. És erről, t. i. a romániai petróleumot feldolgozó erdélyi finomítókról, a t.-javaslat nem csak ezen általános intézkedések, de speciális rendszabálya által is gondoskodik. Ugyanis, a román határon bejövő nyers petróleumra 68 kr. vám aranyban szedetnék, a t.-javaslat szerint. Minthogy pedig a román petróleum aránylag súlyosabb, itt a göngysúly 13%-al is számitható; az előny a romániai nyers petróleumot feldolgozó finomítókra nézve tehát, következőleg fog állani. Ha 13% tarát és 50% tiszta nyereményt vetünk a nyers petróleum után; akkor 11 frt 80 kr. vámmal szemben áll 6 frt 50 kr. adó és 1 frt 607* kr. nyers petróleum vám ; tehát a védelem 3 frt 69 7* kr.; mig ugyanezen számítás szerint mostani tényleges állapot mellett a védelem csak 2 frt 797* kr. volt. Ez a mi finomító iparunk fejlődését bizonyára fogja annyira előmozdítani, mint a gácsországi termelést, a megfelelő védelem. Már pedig ennek most is jelentősége van: ugyanis az egész monarchia petróleum forgalma igy áll: 1871 411,052 méte 1872 467,451 1873 645,306 1874 688,657 1875 807,496 1876 836,381 1877 1.043,611 1878 1.050,592 1879 870,000 1880 1.079,741 Behozatott: Tiszta Tisztátlan Ebből Rumeniából. m. 2,339 1,610 2,219 1,600 2,495 2,511 2,494 41,622 27,336 60,224 46,761 94,653 67,881. Hogy a romániai behozatal nagy része minket illet, azt a geográfiai helyzetből és vasúti összeköttetésből is lehet következtetni; de azon pár havi statistikai kimutatás, melyet forgalmi statistikánk felmutat; valamint a brassói kőolaj-ipartársulat nyilatkozata is megerősít