Képviselőházi irományok, 1881. VII. kötet • 170-239. sz.

Irományszámok - 1881-170. Törvényjavaslat, a mozgósitás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, honvédek és egyéb jogosultak gyámol nélküli családjainak az 1880-ik évi XXVII. t.-cz. 5. §-a alapján nyujutandó segélyezés módozatáról

4 170. szám. megélhetést biztosítja. Ezen általános elvek keretén belül áttérve a törvényjavaslat egyes §-ainak indokolására : Az 1

4 %-ban az 1880: XXVII. törvényczikk 5. § ának megfelelőleg meghatároztatik, hogy kik azon mozgósítottak, kiknek családja segélyre tarhat igényt. A 2. %-ban taxatíve felsorolvák azon családtagok, kik a segélyre igényt tarthatnak. E §. szövegezésénél mindazok figyelembe vétettek, kik a tágabb értelemben vett családhoz tartozóknak mondhatók, s figyelem fordíttatott arra, hogy a segély-nyújtás ne szorittassék szűkebb körre, mint a melyre a család feutartójának kötelessége általában terjed. Ugyanazon §-ban elvképen mondatik ki, hogy segélyezésnek csak ott van helye, a hol a mozgósított védköteles egészben vagy részben csakugyan személyes keresményéből tartotta fenn a családtagokat, mert nem egyez meg a segély rendeltetésével és így a törvény czéljával, hogy segély adassék ott is, a hol a családtagok megélhetését a vagyonállapot biztosítja, vagy a hol a védköteles behívása folytán a családtagok, ellátásukban rövidséget nem szenvednek. Evvel kapcsolatban a 4. §-ban az mondatik ki, hogy ott, a hol a mozgósított védköteles személyes keresménye által csak részben járult a családtagok ellátásához, ezek csak a tőle nyert ellátás arányában tarthatnak a segélyre igényt. A 3. %-ban más biztos támpont hijában a katonai átvonulási élelmezési illeték összegében állapittatik meg fejenként a segély mérve. E katonai átvonulási élelmezési illeték-összege, mely a katonaság élelmezési pénzét foglalja magában, — kivált ha tekintetbe vétetik, hogy a segélyre szorult családnak rendszerint több tagja van, s hogy lakás hijában ennek fejében még az átvonulási élelmezési illetéknek fele adatik segélykép — kétségkívül elegendő arra, hogy a physicai megélhetés feltételeit minden magánosra nézve biztositsa. E czélra elegendőnek kell azt tartani annyival inkább, mert az átvonulási élelmezési illeték a helyi viszonyok és a koronkinti piaczi árak figyelembe vételével időről-időre állapittatik meg az egyes kerületekre nézve, úgy hogy a körülmények változtával a megélhetés feltételeihez mérten a segélyösszeg is változó lesz s a piaczi árakhoz fog arányulni. Miután azon családtagok, kik a segélyre a 2. §. szerint igényt tarthatnak, nem mindig élnek együtt, a segély az igény-jogosultakra fejenként állapittatik meg Végre, minthogy a törvénynek nem lehet czélja az, hogy a segély kedvezőbb helyzetet biztosítson a családtagoknak, mint a minőben a mozgósított behivása előtt voltak, korlátozáskép mondatik ki e szakaszban, hogy az együttes segély nem haladhatja meg a mozgósitott átlagos keresményét, s hogy a lakás fejében adott segély sem lehet nagyobb a tényleg fizetett lakbérnél. Az 5. %-ban, minthogy az állam csak a megélhetés nélkülözhetlen kellékeit biztosítja, — a mely különben is mérsékelt segélyezést nem lenne méltányos a más utón nyert, de csak ideigóráig tartó segély esetében korlátozni — kimondatik, hogy az egyébként uyert segély a jelen törvény alapján megállapított segély-összegére befolyással csak ugy bír, ha állandó. A 6. %-ban a segélynyújtás azon időtartamára állapittatik meg, a mely idő alatt a mozgósitott személyes keresetének gyakorlásában a mozgósítás folyományakép akadályozva van. A 7. §-ban az elesett, vagy pedig sebesülés avagy hadi fáradalmak következtében a mozgósítás tartama alatt elhunytak családjai részére a segély még hat hónap tartamára biztosíttatik. Nemcsak a méltányosság szól a mellett, hogy ezen viszonylag csekély kárpótlás adassék azoknak, kik életfentartójukat végleg elveszítik, hanem azért is szükséges ezen intézkedés, mert a védkötelékhez tartozók özvegyeinek és árváinak ellátása iránti eljárásról szóló, a törvényhozásnak előterjesztendő törvényjavaslat tárgyalás alatt lévén ugyan, de végleges megállapításra