Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-133. Törvényjavaslat, az uzsoráról és a káros hitelügyletekről
70 133. szám. érvényesiti, nem tévén különbséget az, hogy az uzsorás követelés váltón alapul vagy másféle okmányra támaszkodik-e? Az, hogy a követelés a törvény hatálya előtt keletkezett, a büntethetőségre nézve különbséget nem tesz, mert a criminalis dolus a hitelezőre nézve beáll akkor, a midőn oly követelést átruház avagy érvényesít, a melyről tudja, hogy ily átruházást, vagy érvényesítést ezen törvény eltilt. Magánjogi tekintetben hasonló intézkedést foglal magában az 1877 :VIII. t.-cz. 8. §-a r mely szerint a törvény hatályba lépte után esedékes kamatoktól a birói jogsegély megvonatik. Ha az occasio legis-t az 1877: VIII. t.-cz. hozatalára szemügyre vészük, azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezen törvény főleg az uzsorás hitelezők által kizsákmányolt adósok érdekében hozatott, és ezeket megvédendő, a biró által megítélhető kamat-maximumot 8°/»-ban állapította meg. Az 1877 : VIII. t. ez. határozmányai ugyanezen törvény 9. §-a szerint, a váltókövetelésekre nem alkalmazhatók. Ezen 9. §. egész tartalma határozottan arra utal, hogy a törvényhozás ezen kivételt nem az uzsoráskodással foglalkozó, hanem oly hitelezők érdekében tette, a kik mint kereskedők nem czéloztattak a hitel és forgalom fentartásának okából saját követeléseikkel az 1877 : VIII. t.-cz. megszorító szabályai alá vonatni. Igaz, hogy az uzsorás hitelezők sem voltak elzárva a váltó használatától, és ezt teljes mérvben fel is használták arra, hogy uzsorás üzelmeiket elpalástolják, hogy a 8%-ot felülhaladó kamatot maguknak biztosítsák, sőt elérték azt is, hogy követeléseiket jelzálogilag biztosítva, a váltóeljárás szigora mellett könnyen érvényesíthették. Ha azonban a váltó lényegét, keletkezése és létezése indokát, szigorát, szóval egész természetét tekintjük, a hitel és forgalom ezen eszköze bizonyára nem az uzsorások érdekében láttatott el annyi magánjogi praevalentiával: és a midőn a magyar törvényhozás az 1877: VIII. t.-czikket megalkotta, nem tette azt azon czélból, hogy az uzsorásoknak a váltók használata által újabbi, ezek által sem várt előnyöket nyújtson. A magyar törvényhozás tehát akkor, a midőn az ez előtt keletkezett és váltóval fedezett követelést az uzsorások által az 1877 : VIII. t.-cz. kijátszása czéljából arrogált előnyöktől megfosztja: a jogrendet legtávolabbról sem fogja megzavarni, sőt inkább ezen üzelmeket magánjogi tekintetben oda fogja terelni, a hová azokat az 1877 : VIII. t.-cz. hozatala alkalmával terelni kívánta. A többi nem váltóbeli követeléseknél az uzsoráskodó hitelező hátrányt nem szenved, mert az 1877 : VIII. t.-czikk rendelkezéseinél fogva a biró ez ideig sem állapithatott meg többet 87o-nál. A 4. §-ban foglalt intézkedésnek felvétele pedig annyival is inkább szükséges, mert különben az antedatálások következtében ezen törvény főbb és legfontosabb rendelkezései hosszú időre hatálytalanok és érvényesithetlenek és az egész törvény ezen intézkedés nélkül legalább is a legközelebbi decenniumra illusoriussá tétetnék. A kereskedők különös viszonyaira jelen javaslat 14. §-a tekintettel van és a bejegyzett kereskedők mint adósok által kötött kereskedelmi ügyletekre nem alkalmazhatók az uzsorajavaslatban foglalt határozmányok. A büntető eljárás megindithatását ezen követelésekre is a 3. §-hoz tett indokolásuál fogva ki kellett zárni, ha csak a valósággal adott érték és annak 8%-ot felül nem haladó kamata érvényesíttetik, mert a törvény hatályba lépte előtt keletkezett követelésekre szigorúbb szabályok nem alkalmazhatók, mint azokra, a melyek ezen törvény hatályba lépte után keletkeztek.
