Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-133. Törvényjavaslat, az uzsoráról és a káros hitelügyletekről
68 133. szám. Az ezen szakasz szerinti büntethetőség nem csak az adós, hanem a kezes vagyoni romlásának esetében is beáll. Ha az egyenes adós a kölcsönügylet megkötésekor már tökéletesen romlott vagyoni viszonyokban élt: az 1. §-nak határozmánya ezen esetre bizonyára nem fog alkalmazást nyerhetni. Gondoskodni kellett tehát, hogy a törvénynek intézkedése ki ne játszathassák, a mi kétségtelenül megtörténik, ha a kezes vagyoni romlása büntethető momentumnak fel nem vétetik. Az uzsorások minden bizonynyal vagy tönkre jutott vagy velők összejátszó embereket állítottak volna fel egyenes adósoknak, és az uzsorát tulajdonképen a készfizető kezesek vagy jótállók irányában követték volna el. Nem lehet a büntethetőséget csak azokra szorítani, a kik a vagyoni romlást előidézik: mert néha az utolsó hitelező az adós tönkre tételének kevésbé oka, mint azok, a kikkel már az előtt állott kölcsön-ügyleti összeköttetésben. Az általános jogérzület jogos követelménye tehát, hogy a vagyoni romlást elősegítők is büntethetők legyenek. A büntetés mérve a vagyonbiztonság elleni vétségekre az 1878 : V. törvényczikkben kiszabott büntetés minőségéhez és részben minimális és maximális fokozatához viszonyzatban áll. A büntetési nemnek meghatározása a nem qualificált uzsoránál a bíróság belátására bizandónak találtatik, hogy a büntető biró már e tekintetben is a vétség súlyos vagy enyhébb voltához képest az egyik vagy másik büntetési nemet alkalmazhassa. Tekintettel az uzsorások kegyetlen és gyakran minden erkölcsi érzületet nélkülöző eljárására és azon körülményre, hogy az elitélt uzsorás nyereség utáni apaszthatlan vágya miatt polgártársainak közbecsülésében, főleg a súlyosabb esetekben, nem részesül: szükségesnek mutatkozik azon határozmány felvétele, a mely a bíróságot följogosítja, az 1878: V. t.-cz. 54. és 57. §§-ainak útmutatása nyomán a hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének együtt vagy külön leendő kimondására. Az uzsorának színlett ügyletekbe és váltó alakjába burkolása, mint az uzsorának súlyosabban büntetendő faja vétetett fel, mert a tapasztalás azt tanusitja, hogy az uzsora legveszedelmesebb eseteiben a váltó alakja használtatik, és ezen alak használat* mellett az uzsora vétsége legnehezebben konstatálható, és épen azok, kik az uzsorát üzletszerűen gyakorolják, a váltó alakját használják fel elvetemült üzérkedésökre. Az 1. §-nak harmadik bekezdésében szabályozott uzsora minősített vétség lévén: a bíróság ezen esetekben a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését kimondani tartozik. Az uzsorások ellen a legnagyobb és leghatásosabb büntetési súlyositásnak, illetve mellékbüntetésnek vehető, ha azok üzérkedésük helyétől eltávolíttatnak. De másrészről eltávolításukat erkölcsi szempontok, politikai és közgazdasági tekintetek is javallják: a miért is azon határozmánynak felvétele mutatkozik czélszerűnek, hogy a külföldiek az országból (1878 :V. t.-cz. 64. §-ának útmutatása nyomán) a belföldiek pedig az illető községből, a mennyiben nem oda való községi illetőséggel bírnak, kiutasíthatók legyenek. A politikai jogok felfüggesztésének tartama e helyütt is az 1878 :V. t.-cz. 57. §-a második bekezdésének megfelelőleg nyer szabályozást. 2. §• Alig van törvény, a mely annyi kijátszásnak ne volna kitéve, vagy legalább annyi és oly sokféle igyekvésnek, hogy az uzsorás uzsoráskodása daczára a büntető biró által ne sújtathassák. Erre való tekintettel intézkedni kell, hogy az uzsorás engedmények, átruházások, forgatmányok, üres hátiratok stb. leple alatt a vagyoni előnyök megtartása, és érvényesítése mellett a reá esetleg méltán szabható büntetés alól fel ne szabadulhasson.
