Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-130. Törvényjavaslat, az 1871. évi XLII. t.-cz. 9. §-ának magyarázatáról
42 130. szám. Kérdés támadt továbbá: vájjon azon villák, melyek a sugárút létesítése végett kisajátított területen a körtér és városliget között ugyan, de nem a sugárúton épülnek, valamint azon házak, melyek a kisajátított területnek a város felé beljebb eső részeiben mellék-utczákban épülnek, részesülnek-e az adózási kedvezményben, ha 48 láb magassággal nem birnak? Oly czélból, hogy mindezen kérdések a törvény homályos értelmének meghatározása által egyszer mindenkorra megoldassanak, szükségesnek tartotta a kormány a bemutatott törvényjavaslatot előterjeszteni, melyben a törvényhozás eredeti intentiójának megfelelőleg világosan kimondatik, hogy minden új épület, mely a sugárút létesítése czéljából kisajátított területen bárhol, a közmunkák tanácsa által jóváhagyott tervek szerint emeltetett, vagy 1891. június 10-éig emeltetni és teljesen lakható állapotba helyeztetni fog, részesül az 1871: XLII. t.-czikk 1-sö és 2-ik pontjaiban, illetőleg az 1879: XLII. törv.-czikkben körülirt közadózási kedvezményben tekintet nélkül arra, hogy bir-e 48 láb magassággal vagy nem, vagy magán a főközlekedési úton fekszik-e vagy mellékutczában. Minthogy a sugárút és mellékrészeinek építési terve a közmunkák tanácsa által meg van állapítva, s a törvényhozásnak szándéklata az volt, hogy a sugárút és az annak létesítése végett kisajátított többi terület ezen, annak idejében a törvényhozásnak is bemutatott s általa jóváhagyott terv szerint épittessék be, kétségtelen, hogy a törvényhozás azon építkezéseket kívánta az engedélyezett adókedvezményben részesíteni, melyek ezen tervnek megfelelnek. Mivel pedig ezen terv szerint nem kívántatik meg, hogy az egész kisajátított területen mindenütt legalább 48 láb magas épületek emeltessenek, sőt bizonyos részeken ilyen magasságú épületeknek emelése nem is engedtetik meg: — a 48 lábnyi magasság az adókedvezmény megadásának feltételéül nem szabható; e részben a mérvadó tekintet csak is az lehet: hogy az épitmény megfelel-e a közmunkák tanácsa által megállapított tervnek, vagy sem. A határidőnek meghatározása, a meddig az új épületnek el kell készülnie, hogy az adókedvezményben részesittessék, az 1879: XLII. t.-czikken alapszik. Minthogy a sugárúti építkezések adókedvezményéről szóló alaptörvény értelme felett uralkodó bizonytalanság az építkezési hajlamra is némileg zsibbasztólag hat, bátor vagyok a bemutatott törvényjavaslatot elfogadás végett a t. háznak ajánlani. Budapesten, 1882. január hó 11-én. Ghr. Szapáry Gyula s. k., m. k. pénzügyminister.
