Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-128. 1881. évi LXXIII. törvényczikk, a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasut kiépitése tárgyában

24 128. szám. s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatóságuak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatóság kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatóság által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigaztóságnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok az állam költségén való fentari ásának kötelezettsége mellett a m kir. távirdaigazgatóság ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatóság szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirdaigazgatóság, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állam, mint magánsürgönyök továbbítására, illő ellenőrzés mellett használásai, kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyesek s a m. kir. távirdaigazgatóság közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyesek s a m. kir. távirdaigazgatóság közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirdavezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kívánatára eszkozlendö változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint: az 1. osztályban • . 4*75 o. é. kr. ezüstben, a 2. > 3*56 » > > > a 3. > 2-37 » > » > a 4. > 1*32 > > > » Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyászlúlsúiyért kilométerenkint O'^ kr., 100 kl?;r. gyorsárúért pedig kilométerenkint 24 kr. számíttatik ezüstben.