Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-150. Törvényjavaslat, a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő átrsulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló 1880:XX. t.-cz. 23. §. c) pontja és 27. §. harmadik kikezdésének módositásáról

r 150. szám. 215 Melléklet a 160. számú irományhoz. Indokolás, „a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló 1880 : XX. t.-cz. 23. §. c) pontja és 27. §. harmadik kikezdésének módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. 1. §. 1. pontjához. A szegedi kir. biztos a kormányhoz bemutatott emlékiratában előadta annak szükségét, hogy Szeged újjáalkotása művének sikeres végrehajtása érdekében a kivitel közben nyert tapasztalatok alapján, több irányban újabb intézkedések tétessenek, nevezetesen : /. Szeged városa házipénztára érdekében. Azóta ugyanis, hogy a kir. biztosság 1879-ben a a legsürgősebb teendők sorozatát összeállította, s megtette javaslatait a város pénzügyeinek mikénti állandó rendezhetése iránt, s az e czélból szükséges pénzműveleteket megjelölte, a számítás alapja három fontos körülmény közbejövetele folytán lényegesen megváltozott. Mindenekelőtt az eredeti pénzügyi terv, mely szerint Szeged városa az állam által adott kölcsön terhétől 1884. január hó l-ig lett volna felmentendő, az 1880: XX. törvényczikk 23. §. c) pontja értelmében oda módosíttatott, hogy a kamat- és törlesztési járulékokat a város már 1883. január 1-től fizeti, mi által a pénzügyi terv a város hátrányára 300,000 forinttal megváltozott. Még sokkal zavaróbban hatott az előirányzat egyes tételeire az 1881. évi rendkívüli nagy és hosszantartó árviz, mely a három tavaszi hónapon át minden tevékenységet s forgalmat megzsibbasztott, s e mellett a városnak sok, előre nem láthatott kiadást okozott, mig a szokatlan mérvben pusztított belvíz áradásai folytán nagy terjedelmű városi és magán-földek elboríttatván, ez által a városra — a községi egyenes adó és a községi vagyonkezelés terén — nagymérvű veszteségek hárultak. Végre nagyobb változást szenvedett az előirányzat azáltal, hogy mig a város által létesítendő középitményekre és közmunkákra az 1880: XX. t.-cz. 22. §-ának b) pontja szerint felvett 4 millió forint költség megállapításakor a közös hadsereg számára építendő laktanya költségei, a katonai igazgatás által már előzőleg elkészített s azon időben egyedül rendelkezésre állott vázlattervek és előszámitások alapján Összesen csak 400,000 írttal vétettek számításba, s ezen alapon irányoztatott elő a kaszárnya-épitésre és a katonai élésházi telek megvételére együttvéve 500,000 frt, addig akkor, midőn a hadügyministeriummal folytatott hosszas tárgya-