Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-148. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről
/ 148. szám. 211 tanácsban képviselt országokban ugyanazon alapokon nyugszanak mint nálunk, — a jövedéki határozmányoknak Magyarország és Horvát-Szlavonországokban okvetlenül egyezőnek kell lenniök, mert a magyar korona valamennyi országainak pénzügye közös, a magyar kir- pénzügyminister felelős kezelése alatt áll, és a határozatoknak különfélesége véghetetlen zavarokra adna okot. Már pedig a fentjelzett gyakorlat folytatása mellett ugyanazon összegű birságban elmarasztaltak, a horvátországi törvényszékek által még egyszer oly szigorú fogsággal büntettetnének, mint azok, kik magyarországi törvényszékeknél kerülnek jövedéki büntető eljárás alá. Ezen eljárás főleg feltűnő lenne az esetre, ha magyarországi lakosok Horvát-Szlavonországokban csempészeten tetten éretvén, ellenük a birság behajthatatlansága esetén még egyszer oly szigorú fogságbüntetés alkalmaztatnék, mint az a magyarországi törvények értelmébeír történt volna, és viszont, ha horvát-szlavonországi lakos Magyarországon csempészeten tetten éretnék, a fogság büntetése csak félannyival szabatnék ki, mint az Horvátországban történt volna. De még kellemetlenebb volna az eljárás, ha a horvátországi bíróság szigorúbb ítéletét magyar törvényszék által kellene végrehajtatni. Minthogy az 1876. évi IV. t.-cz. olyan törvény, mely iránti javaslat egyrészt a magyar és osztrák péuzügyministerek közötti előleges egyezkedés folytán terjesztetett a törvényhozás elé, s mely másrészt a közös magyar-horvát törvényhozás útján jött létre, fel nem tehető, hogy az J 880: XXXVII. t.-cz. 9. t,-ának végszavai által annak bárminemű megváltoztatása czéloztatott volna és ennélfogva is szüksége merült fel ennek, hogy az emiitett §. végszavait, minthogy a magyar országos törvény a közös magyar államtörvénynek érvényét nem csonkithatja, — hatályon kívül tenni és téves birói magyarázatoktól megóvni és pedig annyival is inkább, minthogy tartani lehet attól, hogy a kir. Ítélőtábla az emiitett 22. §-on kivül, az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 9. §-a alapján, az 1879. évi XL. t.-cz. még egyéb szakaszait is jelesen a 12., 13., 21., 26., 29., 31. és 32. §§-ait is alkalmazni fogja a jövedéki bíráskodásban, miből a jövedékekre nézve ki nem számitható hátrányok és károk keletkezhetnének. A 106. §-ban foglalt határozatoknak ezen törvényjavaslatba való felvétele azon oknál fogva szükséges, mert a jövedéki ügyekben a büntető eljárás megindítását illetőleg a jelen törvényjavaslat 103. §-a (Í876:XV. t.-cz. 79. §-a) intézkedik ugyan, de hiányzik ily intézkedés a kiszabott büntetések elévülésére nézve, az 1879- évi XL. t. ez. 31. §-ban meghatározott egyévi elévülési idő pedig oly rövid, hogy azt — tekintve azon körülményt, hogy a jövedéki bírságok beszedése czéljából intézendő végrehajtások megindítása előtt, gyakran huzamosabb időt igénybe vevő puhatolásokat kell tenni az elmarasztaltnak vagyoni viszonyaira, nemkülönben arra nézve is, vájjon a végrehajtás foganatosítása által nem jut-e végelszegényedésre — a kincstár érdekeinek veszélyeztetése nélkül — a jövedéki ügyekben itéletileg kirótt büntetésekre nézve elfogadni nem lehet. A 109. %-hoz. Ezea §. módosítja az 1876: XV. törvényezikknek Horvát-Szlavon országokra vonatkozó intézkedéseit. A javaslatba hozott módosítások igazolásukat találják azokban, miket e tekintetben az indokolás általános részében előadni szerencsém volt. Budapesten, 1882. évi február hó 7-én. Gróf Szapáry Gyula s. k., m. kir. pénztígyminitttr. 27*
