Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.

Irományszámok - 1881-147. Jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, a kőszeg-szombathelyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

124 147. szám. téri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaijarás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a köz­forgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határoz­mányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközloit elővizsgálat, másrészi a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedé­lyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a térült* kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy nyomú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állo­másokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy bevétel kilométerenként 14,000 o. é. irtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek köte­lesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása aJatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek elő­állítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzletberendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­teriumnak fenn van lartva, esetről cselre tovább terjedhető könnyebbitésekel is enge­délyezhetni. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll az egyszázötvenhez (1: 150). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 275 méternél kisebb félátmérövel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok rnegtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.3 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0.25 mtr. vastagságban és a sínlábak magasságában 2.8 mtr. szélességben rakandó. A műépitmények kivétel nélkül fából is előállíthatók. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek folyóméterenkint 23.6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 4000 kilogramm keréknyomásnak megfelelő hord­képességgel bírjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents