Képviselőházi irományok, 1881. VI. kötet • 117-169. sz.
Irományszámok - 1881-141. Törvényjavaslat a köztisztviselők minősitéséről (Qualificatio)
102 141. szám. tekintetében, a birói és belügyi közigazgatási szolgálatra vonatkozólag mi külörnbség sem létezik. A bevégzett jogi tanulmányok után mindjárt a nyári félév után egy elméleti (theoreticus) vizsgálat kívántatik, mely minden egyetemmel biró városban tehető le. — A vizsgáló bizottság egy magasb állami tisztviselőből mint elnökből és egyetemi tanárokból áll, kik a bel-, igazság- és pénzügyministerek által jelöltetnek ki. Minden candidátusnak, hogy a vizsgára bocsáttathassák, a tanulmányokra és erkölcsiségre vonatkozólag bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, melyeknek kielégitő voltát minden egyetemen egy bizottság bírálja meg, mely a jogi facultás decánjából, s a jogi és államtudományi facultás egy-egy tagjából áll, s mely az úgynevezett admissions decretumot állit ja ki. Maga a vizsgálat tizenegy tantárgyra terjed ki a jogi és államtudományi szakokból, oda értve az állami pénzügytant. A vizsgálat szóbeli és nyilvános. Azok, kik kielégitő ismereteket nem tanúsítottak, vissza és oda utasíttatnak, hogy tanulmányaikat valamely egyetemen még egy évig folytassák, minek letelte után még egy vizsgára bocsáttatnak. Azok, kik kellő ismereteket tanúsítottak, erről azonnal bizonyítványt kapnak s kötelezve vannak, további kiképeztetésük végett két és fél évet tényleges tiszti szolgálatban (Amtspraxis) tölteni akként, hogy másfél év a birói szakban, ugy egyes bíróságoknál, mint törvényszékeknél, egy év pedig a belügyi közigazgatásban töltessék. Ezen tiszti gyakorlati szolgálat után azokra nézve, kik önálló, magasabb állomásokra törekszenek: következik a második vizsga, melylyel a candidatus beigazolja, hogy szolgálata alatt az állami organismussal és ügymenettel gyakorlatilag megismerkedett s a mellett elméleti tanulmányait folytatta. Ezen vizsgálat minden kormánykerület (Regierungsbezirk) székhelyén évenként tartatik; a vizsgáló bizottság áll: a felebbezési törvényszék igazgatójából, és annak két tagjából — továbbá a kormány kerület igazgatójából s a belügyi és pénzügyi osztály (Kammer) egy-egy tanácsosából. A vizsgálat részint írásbeli, részint szóbeli. Az Írásbelinél minden vizsgálati tárgyból két próba feladvány és egy tényleges gyakorlati eset adatik megoldásra. A munka felügyelet alatt történik, de a szükséges segédeszközök használata megengedtetik. A szóbeli vizsga az írásbeli után következik. A vizsgálati bizonyítványoknak négy fokozata van: kitűnő, igen jó, jó és elégtelen. A jó sikerrel letett második vizsga után az illetőnek a kormánykerületnéi, vagy felebbezési törvényszéknél >Rathsaccess« engedélyezhető. A rajnai kerületben, a második vizsga tárgyai, az ottani különleges viszonyok figyelembe vételével állapitvák meg. Szászország. Szászországban a belügyi magasabb közigazgatási szolgálatra vonatkozó előkészítésről és qualificatióról az 1863. márczius 12-én kelt Regulativ intézkedik. Ezen qualifícatiót: a) jó sikerrel bevégzett gymnasiális és egyetemi tanulmányok, b) ezekhez csatlakozva, a gyakorlati üzletéletben megfelelő időig folytatott működés és továbbképzés, c) végre egy képességi vizsgának (Befáhigungs-Prüfung) letétele adják meg. ad a) A gymnasiális tanulmányok az érettségi vizsgáról szóló bizonylattal igazolandók; az egyetemi tanulmányok alatt a jogtudományok értetnek az egyetemben előirt jogi vizsgálattal.
