Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.

Irományszámok - 1881-46. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a nagykikinda-becskereki vasut kiépitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

46. szám. 21 mányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonal-bejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedé­lyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy­bevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános sza­bályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A maximai-emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll a kétszázötvenhez (1 : 250). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb felátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3-05 métert tegyen. A felépítmény beágyazásához V 3 részben kövecs, 2 / 3-ad részben pedig homok használ­ható s a beágyazásnak a sínek lába alatt 0"25 méter vastagsággal és a sínlábak magassá­gában 2*8 méter szélességgel kell birnia. A műépitmények tégla-falazattal és fahordszerkezettel s esetleg vascsövek alkalmazása által állitandók elő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, é*s oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 4200 kilogrammnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel bírjanak. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2-2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha vagy kemény, fűrészelt vagy hasábfából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kor­mány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents