Képviselőházi irományok, 1881. V. kötet • 40-116. sz.

Irományszámok - 1881-89. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1881. évi május hó 6-án Bécsben a szerződő államok polgárainak hagyatékai körüli eljárás szabályozása, a gyámság vagy gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok közlése iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában

224 89. szára. Article VIII. Lorsqu'un sujet autriehien ou hongrois décédé en Serbie, ou un sujet serbe décédé en Autriche-Hongrie y a laissé un enfant mineur, ou bien s'il y avait lieu de constituer un curateur á un sujet autriehien ou hongrois résidant en Serbie ou á un sujet serbe résidant dans la Monarchie austro-hongroise, l'autorité locale compétente organisera, d'accord avec le Consul G-énéral, Consul, Vice-Consul ou Agent consulaire du rayon, ou á défaut de ces derniers, avec le Consul, Général, Consul, ViceConsul ou Agent consulaire le plus rapproché, la tutelle ou la curatelle autant que l'autorité compétente du lieu de domicile n'aura pas pris d'autres mesures á ce sujet. Article IX, II ne sera pas requis de légalisation pour les documents expédiés par les autorités judiciaires — des territoires d'État des Parties contractantes en matiére civile ou pénale. Ces documents seront revétus du sceau de l'autorité judiciaire qui les expédie. Les documents expédiés par les notaires publics, huissiers et autres fonctionnaires judiciaires devront étre légalisés. La légalisation sera considérée réguliére si le document aura été revétu de la signature et du sceau d'office d'une autorité judiciaire de l'État oü réside le fonctionnaire qui a dressé le document. Les actes sous seing privé qui auront été légalisés par une autorité judiciaire, ne seront pas soumis á une légalisation ultérieure. Article X. Les Parties contractantes s'engagent a se transmettre réciproquement les actes de l'état civil (actes de naissance, de mariage ou de décés) rédigés dans leurs territoires d'État et qui concernent les sujets de l'autre Partié, si ces VIII. czikk. Ha Szerbiában elhalt osztrák vagy magyar alattvaló után ott, vagy ha az oszták-magyar monarchiában elhalt szerb alattvaló után itt, kiskorú gyermek marad; vagy ha Szerbiában tartózkodó osztrák vagy magyar alattvaló részére és viszont az osztrák-magyar monarchiában tartózkodó szerb alattvaló részére gondnok rendelendő ki, az illetékes helyi hatóság a területén működő főconsullal, consullal, alconsullal vagy consulsági ügynökkel, ezek hiányában pedig a legközelebb levő főconsullal, consullal, alconsullal vagy consulsági ügynökkel egyetértőleg rendezi a gyámságot vagy gondnokságot mindaddig, mig az állandó lakhely szerint illetékes hatóság e tekintetben másképen nem intézkedik. IX. czikk. A szerződő felek államai területén működő bíróságok által polgári vagy büntető ügyekben kiadott okiratok hitelesítése nem szükséges. Ezen okiratok a kiadást eszközlő bíróság pecsétjével látandók el. A közjegyzők, a végrehajtók és más bírósági hivatalnokok által kiadott okiratok hitelesitendők. A hitelesítés szabályszerűnek tekintetik, ha az okirat azon állam bíróságai valamelyikének aláírásával és hivatalos pecsétjével van ellátva, — melynek területén a kiállító hivatalnoknak székhelye van. A bíróság által hitelesített magánokiratok további hitelesítésnek alávetve nincsenek. X. czikk. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymással kölcsönösen közölni fogják a polgári állapotra (születésre-, házasságkötésre vagy elhalálozásra) vonatkozó azon okiratokat, melyek a másik fél alattvalóira vonatkozólag