Képviselőházi irományok, 1881. II. kötet • 37. sz.

Irományszámok - 1881-37. Törvényjavaslat a megyék háztartásáról

9 1-só' melléklet a 37. számú irományhoz. Indokolás, a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslathoz. A közigazgatás folytonos fejlesztése által a megyék teendői annyira felszaporodtak, hogy ezen teendőkkel szemben, a törvényhozás azon intézkedése, mely szerint a megyék közigazga­tási-, árva- és gyámhatósági kiadásaira évről-évre csekély eltérésekkel ugyanazon hitel szavaz­tatik meg, a végből, hogy ezen hitel, a megyék közt, akként osztassák fel, miszerint abból egyes megyék, az előző évi költségvetések alapján, tényleg igénybe vett összegben részesittes­senek, az újabb közigazgatás követelményeinek többé nem felel meg. Annak bővebb megvilágítása végett, hogy a közigazgatás növekedett követelményeivel szemben a törvényhozás fennemíitett intézkedése a házipénztárak javadalmazásának elégtelensége miatt tovább fenn nem tartható, eltekintve az újabb gyámügyi törvény által tetemesen növelt ügyforgalomtól, mely miatt az árvaszéki s különösen a központi irodai munkaerők szaporítása a megyék részéről folytonos felszólalások tárgyát képezi, elégnek tartom csupán azon körül­mény felemlitését, hogy a szolgabirák hatáskörébe utalt teendők az újabb törvények által már oly mérveket öltöttek, miszerint a közigazgatás rendes menetének biztosítása érdekében elkerül­hetlenül szükségessé vált, hogy a szolgabírói járásokban a rend szerint egy szolgabiróból, egy szolgabíró-segédből és egy szolgabírói írnokból álló személyzet legalább is egy szolgabírói díj­nokkal szaporittassék, mely szükséglet egymaga, valamennyi megyét számbavéve, legkevesebb 150,000 forinttal növeli azon összeget, mely a házi pénztárak részére a törvény értelmében eddig kiszolgáltatható volt. De nemcsak a házi pénztárak javadalmazásának elégtelen volta, hanem már azon arány­talanság is, mely az egyes megyei házi pénztárak javadalmazása közt fennáll, s melynek meg­szüntetése, a törvény által előirt felosztási módozat mellett nem lehetséges, elodázhatlanul szükségessé teszi a törvényhozás e részbeni újabb intézkedését, — miután ezen aránytalan felosz­tás folytán némely megyék javadalmazása oly szűk korlátok közé van szorítva, hogy azok­ban a felszaporodott teendők mellett az eddigi állapot további fentartása már-már lehetet­lenné vált. A fentebb előadottaknál, valamint a jelen törvényjavaslat további indokolásában felhozott körülményeknél fogva, a megyei házi pénztárak javadalmazása körül eddig követett eljárás módosítását, illetőleg a megyék háztartásának újabb szabályozását, az ország jól felfogott érde­kében, most már oly parancsoló kényszerűségnek tartom, hogy bármennyire is meg vagyok győződve az ország pénzügyi viszonyai által igényelt legszigorúbb takarékosság szükségességéről, mindamellett egy perczig sem habozhattam az iránt, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot, — jóllehet az az állampénztárra újabb terheket ró, a t. képviselőház elé terjesztem. Felsorolván azon okokat, melyek arra indítottak, hogy a megyék háztartásának újabb szabályozását hozzam javaslatba; megjegyezvén továbbá azt, hogy a megyei házi pénztárak KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. II. KÖTET. 2 I

Next

/
Thumbnails
Contents