Képviselőházi irományok, 1881. II. kötet • 37. sz.
Irományszámok - 1881-37. Törvényjavaslat a megyék háztartásáról
11 Ezekben kívántam előadni a törvényjavaslat czélját, irányát és általános indokolását; az általános indokolás kiegészítéséül még csupán azt jegyezvén meg, hogy a közigazgatás érdekében szükséges intézkedések megvitatása czéljából a múlt öszszel általam egybehívott bizottság, melyben, az ország különböző vidékei s minden pártárnyalat képviselve voltak, szintén azon alapelvek mellett njnlatkozott, melyekre a jelen törvényjavaslat is fektetve van. Azon hitben, hogy az eddig előadottak által sikerült meggyőznöm a t. képviselőházat ezen törvényjavaslat czéljának és alapelveinek helyességéről, — most már áttérek a törvényjavaslat részletes indokolására, mely tekintetben egyébiránt azon nézetben vagyok, hogy elégséges, ha csakis azon §§-ok részletes indokolására szorítkozom, melyek bővebb megvilágítást igényelnek, vagy horderejűknél fogva nagyobb súlylyal birnak; miután a többi §§-ok oly intézkedéseket foglalnak magukban, melyek a törvényjavaslat alapelveinek okszerű következményei, tehát bővebb indokolást nem igényelnek. Mint az általános indokolásban megjegyezni szerencsém volt, a törvényjavaslat egyik alapelve az, hogy a megyék ezentúl is közvetlenül az állampénztárból nyerjék a közigazgatási-, árvaés gyámhatósági kiadásaikra szükséges javadalmazást, de nem oly módon, hogy ezen javadalmazás, úgy mint eddig, a belügyminister és a megyék közt folytatott hosszadalmas tárgyalások alapján évenkint megállapitott mennyiségben szolgáltassék ki, hanem akként, hogy az évi javadalmazás, minden egyes megyére nézve állandó összegben, magában a törvényben állapittassék meg. Ezen alapelv érvényesítését tervezik a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt intézkedések. Az ezen §-hoz csatolt melléklet szerint, a megyék részére az állampénztárból kiszolgáltatandó évi illetmények az indokolás mellékletét képező s általam minden egyes megyére külön összeállított normális költségvetések alapján számíttattak ki. A költségvetések összeállításánál irányadóul szolgáltak a megyék által 1881. évre készített s általam helybenhagyott költségvetések, továbbá az előző évek számadási eredményei; nemkülönben számba vétettek az e tekintetben szerzett tapasztalatok s a megyék különleges viszonyai is. A megyék eddigi személyzete, az évi járulékok megállapítása czéljából összeállított költségvetésekben, — csak annyiban szenvedett lényegesebb változást, a mennyiben a szolgabírói járásokban, az eddig nem létezett szolgabírói díjnoki állomások rendszeresítése is számba vétetett; azon megyékben pedig, hol a járások felesleges számmal léteztek, azok száma tekintettel a bíróságok területi beosztására, lehetőleg leszállittatott. A személyzet illetményei tekintetében azonban, ezen költségvetések már tetemesen eltérnek az eddigi költségvetésektől, — miután különösen e részben mutatkozik szükségesnek a fennálló aránytalanságok megszüntetése. Az összes megyék, ugyanis, kiterjedésük, ügyforgalmuk és árviszonyaik szerint 4 osztályba soroztatván, mindenekelőtt, az alispáni fizetések akként állapíttattak meg, — hogy a természetbeni lakás, vagy 400 frtnyi lakpénz, s a megyék kiterjedéséhez képest: 6Ö0, 500, 400 és 300 írt közt változó utiátalány élvezete mellett, az I-sö osztályú megyékben az alispáni fizetés 2400, — a Il-ik osztályú megyékben 2200 — a IH-ik osztályú megyékben 2000 — a IV-ik osztályú megyékben pedig 1800 forinttal vétetett számításba; ezután, hatáskörük mérvéhez képest a többi állomások fizetései határoztattak meg; tekintettel lévén egyúttal arra is, hogy a megyei tisztviselők fizetései, a törvényben megállapitott birói fizetésekkel lehetőleg megegyezzenek. Az ekként szabályozott fizetésektől azonban Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye központi tisztviselőire nézve, a fővárosi magasabb árviszonyok miatt eltérni kellett, ezek részére ugyanis, miként ez a fővárosban székelő bíróságokra nézve is fennáll, kivételkép magasabb fizetések vétettek számításba. 2 »
