Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-8. Törvényjavaslat, a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról
8. szára. 59 Melléklet a 8. számú irományhoz. Indokolás, a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslathoz. A középiskolai oktatás fontossága. valamely ország közoktatási rendszerében, általánosan el van ismerve, s nálunk is kellő méltatásban részesül. Egyfelől az elemi iskolák számára alkalmas tanítók képzése, másfelől a magasabb felső oktatásra való előkészítés, s végre általában a nemzet műveltebb s így minden tekintetben döntő súlyú osztályának magasabb átalános, sőt tudományos míveltség fokára emelése: ime a középiskolai oktatás feladatai. Az újabb kor középiskolája e feladatokat egymástól elváló, innen-onnan talán igen is élesen elválasztott irányban igyekszik érvényesíteni. Az úgynevezett humán és a reálirányban. Amaz a régi gymnasiumban, az ókor két classikus nemzetének nyelve és irodalma alapján, de összekötve a hazai nyelv és irodalommal, s fölvéve keretébe a természeti és történeti tudományokból is annyit, a mennyi a mai kor igényei szerint az általános míveltségre múlhatatlanul szükséges, kétségkívül teljesebb és alaposabb tudományos képzést ad, s különösen az alaki képzés előnyével bir. Emez, az újkor szülöttében, a reáliskolában, inkább a kor anyagi igényeinek s a modern mívelődés szellemének kivan megfelelni, s mellőzve a klassikai nyelveket, megkísérli tisztán a mennyiség- és természettani ismeretek s a modern nyelvek alapján, de szintén áthatva a nemzeti nyelv és irodalom által, a gymnasium által nyújtott tudományos képzésnek megfelelőt más utón nyújtani. Egyik irány jogosultságát sem lehet kétségbe vonni. S miután ma már nagy számmal vannak gymnasiumaink mellett reáliskoláink is; s az újabb időben magok a gymnasiumok is, a korszellem követelményeinek nyomása alatt, tetemes szellemi és szervezeti átalakuláson mentek át: az állam-kormány és a törvényhozás kötelessége a középiskolai közoktatásügyi állandó szervezetéről mind a két irányban gondolkodni. Nem most először nyer kifejezést e szükség és kötelességérzet. Már az 1790/1-ik évi törvényhozás kilátásba helyezte a tanulmányi rend (ordo studiorum) törvény általi megállapítását. A század elején készült Ratió educationis nevezetes lépés volt ez irányban, de nem a törvényhozás utján készülvén, csak a kath. és úgynev. kir. iskolákra terjedt ki. A népiskolai oktatás törvényes rendezését az 1865/7. évi törvényhozás első s legbecsesebb feladatai közé sorozta, alapul akarván azt vetni, a közép- és felső oktatás rendezése iránti törvényes intézkedéseknek. A középiskolai oktatásról az első törvényjavaslatot b. Eötvös közoktatásügyi minister terjesztette az országgyűlés elé, mely azonban nem vehette tárgyalás alá. Ama törvényjavaslatban a középiskolai közoktatás, közös alapon kiinduló, s azután a gymuasiumi és reáliskolai irányban szétágazó középiskola elvére volt fektetve. 8*
