Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-8. Törvényjavaslat, a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról

54 8. szám. 84. §. A tanárokat ezen intézetek illető hatóságai szabadon választhatják középiskolai tanári oklevéllel biró egyének közül, de csak azon szakok tanítására alkalmazhatják, melyekre az illetők oklevelükben képesítve vannak. 85. §. Az egy középiskolánál alkalmazandó tanárok számát és azok közt a rendes tanárok arányát illetőleg, a jelen törvény 24. és 27. §§-ai itt is érvényesek. Párhuzamos oszLályok állításával a tanerők száma is aránylagosan szaporítandó. A vallástanitásra hittani tanfolyamot végzett oly egyének vagy lelkészek is alkalmazhatók, kik tanári oklevéllel nem birnak. A hittanárokon kivül a középiskolák rendes tanárai kizárólag az illető gymnasiumban vagy reáliskolában alkalmazott egyének tartoznak lenni. 86. §. Valamely vallásfelekezet, törvényhatóság, község, társulat, avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem birnak saját erejökből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen, ha egyszersmind középiskolai czélra tett, és helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak), a közoktatási államkormány segélyezheti, s illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon: a) az iskolának az időszerint meglevő minden alapítványa s tőkepénze, épületei, mindennemű ingó- és ingatlan birtoka továbbá is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azontúl is ugyanazon intézet czéljaira fordítandók; b) az ily államsegélylyel fennálló középiskolában az állami középiskolák tanterve alkalmazandó; c) az;on tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt nevezett tőkepénz-alapitvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből díjaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapitani, a közoktatási államkormánynyal a segélyezés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat az állami segély arányában a közoktatási minister nevezi ki; d) ha az állam az iskola törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkívántató évi összegnek felénél kevesebbel vagy legfölebb felével járul a segélyezett tanintézet fentartásához (és igy a teher nagyobb, vagy legalább fele részét az illető intézet hatósága viseli), azon esetben a tanintézet felett való összes igazgatási és rendelkezési jog (a fennebbi a) b) c) pontok meghatározása mellett) továbbra is az intézet hatóságát illeti, s a közoktatási minister csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyezett iskola irányában. Ha pedig az állam évenkint a szükséges összegnek felénél többel járul az iskola fentartásához (tehát a teher nagyobb részét ő viseli), az esetben a közoktatási kormány az egész tanintézetet gondoskodása és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára, a fennebbi a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre fordítása, valamint a c) alatt irt tanárválasztási jog biztosíttatik; e) bármely középiskolát a közoktatásügyi minister csak azon esetben és addig gyámolithat anyagilag a fent előadott módon, ha és a meddig azon iskolát fentartó vallási vagy világi testület önként elfogadja vagy kéri a segélyezést.